A 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt parajdi sóból a gyártóknál lényegében elfogytak a készletek, és a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. Egyes csomagolásokban már a désaknai bánya sója található, még akkor is, ha ugyanaz az erdélyi gyártó forgalmazza őket.
A magyar üzletek polcain még található valódi parajdi só, ám ezek jellemzően korábban felhalmozott kereskedői készletek. Új parajdi alapanyag nem érkezik a korábbi mennyiségben, ezért a termékkínálat fokozatosan átalakul.
Hidvéghy Norbert sókereskedő szerint az étkezési és a dézsasóból már alig maradt parajdi készlet. Az általa forgalmazott egy- és tízkilós csomagok között még vannak parajdi eredetűek, a két- és ötkilós változatok egy része már Désaknáról származik – írja a Krónika.
A csomagoláson kell ellenőrizni a származást
A márkanév, a gyártó és a kitermelési hely nem feltétlenül ugyanaz. Egy erdélyi vállalat továbbra is készíthet megszokott kiszerelésű sót, miközben az alapanyag már másik bányából érkezik.
Ezért annak, aki kifejezetten parajdi sót keres, nem elég a termék színe vagy a csomagolás korábbi megjelenése alapján választania. A címkén feltüntetett eredetet és termékmegnevezést kell ellenőrizni.
A fürdősók választéka szintén szűkül. Több, korábban parajdi alapanyaggal gyártott, például levendulás vagy aloe verás változat elfogyott.
A dési só a kereskedő értékelése szerint minőségben nem jelent számottevő visszalépést. A különbség a lelőhelyben és a termékhez kötődő névben rejlik.
Parajd neve önálló értékké vált
A parajdi só nem pusztán ásványi termék volt. Magyar és erdélyi családok számára a bánya, a fürdőzés és a székelyföldi utazások emléke is kapcsolódott hozzá.
Számos kisvállalkozás a Parajd névre építette webáruházát, csomagolását és turisztikai kínálatát. Emiatt a dési helyettesítés gazdaságilag megoldhatja az alapanyaghiány egy részét, a kialakult márkaértéket nem tudja automatikusan átvenni.
A fogyasztók számára főként az étkezési só, a fürdősó és a dézsasó szintjén látható a változás. Az ipari felhasználásban jóval nagyobb árumennyiségek mozognak, amelyek eredete kevésbé jelenik meg a vásárlók előtt.
A nagy importadat nem csak étkezési sót jelent
Magyarország 2024-ben 431 126 tonna sót importált Romániából, 23,78 millió dollár értékben. Románia így messze a magyar piac legfontosabb külföldi sóbeszállítója volt.
Románia ugyanebben az évben 589 ezer tonna sót exportált, ebből a román statisztika szerint közel 437 ezer tonna került Magyarországra.
Ezekből a számokból nem lehet arra következtetni, hogy Magyarország több százezer tonna parajdi étkezési sót használt volna fel. A statisztikai termékcsoport együtt kezeli az étkezési, ipari, vegyipari és útszóró sót, a bánya pontos helyét pedig nem tünteti fel.
Désakna részben átveszi a kieső mennyiséget
A parajdi kitermelés kiesése után az egyik legfontosabb helyettesítő forrás Désakna lett. Az erdélyi gyártók egy része ugyanazokat a terméktípusokat készíti, csak más lelőhelyről származó sóval.
A vásárló számára ezért a következő hónapokban háromféle termék jelenhet meg egymás mellett: régi készletből származó valódi parajdi só, dési alapanyagból készült erdélyi termék és más országból vagy bányából érkező só.
A bontatlan csomagolású, szárazon tárolt só nem romlik meg gyorsan. A megmaradt parajdi készletek felhalmozása helyett érdemes azt ellenőrizni, hogy a termék étkezési célra készült-e, jódozott vagy jódozatlan, illetve tartalmaz-e csomósodást gátló adalékot.
