A háborús feszültség újabb veszélyes szintre emelkedett Kelet-Európában: Emmanuel Macron francia elnök vasárnap közvetlenül telefonon kereste meg Alekszandr Lukasenkát, és egyértelmű figyelmeztetést küldött Minszknek az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatban.
A francia államfő arra kérte a belarusz vezetőt, hogy ne engedje országát mélyebben belesodródni Moszkva katonai konfliktusába. Az AFP francia elnöki forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Macron komoly aggodalmát fejezte ki a térségben kialakuló helyzet miatt.
A francia elnökhöz közeli forrás szerint Macron „kiemelte azokat a kockázatokat, amelyek Fehéroroszországra várnak, ha hagyja magát belerángatni Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújába”. Emellett arra is felszólította Lukasenkát, hogy tegyen lépéseket Fehéroroszország és Európa kapcsolatainak javítása érdekében.
A minszki elnöki hivatal jóval visszafogottabban számolt be a telefonbeszélgetésről. Közleményük szerint a két vezető „regionális kérdésekről, valamint Fehéroroszország EU-val és különösen Franciaországgal fennálló kapcsolatairól tárgyalt”, hozzátéve, hogy a hívást a francia fél kezdeményezte.
A háttérben egyre erősödik az ukrán félelem attól, hogy Oroszország ismét Fehéroroszország területét használhatja fel egy újabb északi offenzívához Kijev ellen. Az ukrán vezetés az elmúlt hetekben többször figyelmeztetett arra, hogy fokozódik a katonai aktivitás a határ közelében, ezért megerősítették védelmi rendszereiket az északi térségben.
A veszély nem alaptalan. Az orosz invázió kezdetén, 2022 februárjában Moszkva már Fehéroroszország területéről indította meg támadását Ukrajna északi része felé, közvetlenül Kijev irányába.
Macron és Lukasenka egyeztetése ráadásul közvetlenül azután történt, hogy Oroszország újabb nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre Ukrajna ellen. A támadások fő célpontja ezúttal is Kijev volt, ahol a jelentések szerint legalább négy ember meghalt, több mint százan pedig megsérültek.
A bombázások során Moszkva az Oresnik nevű hiperszonikus ballisztikus rakétát is bevetette. A közepes hatótávolságú fegyver nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas, és tavaly már Fehéroroszország területére is telepítették.
A helyzetet tovább fokozza, hogy Oroszország és Fehéroroszország a héten közös hadgyakorlatokat tartott, amelyekben nukleáris fegyverekkel kapcsolatos műveletek is szerepeltek. Bár Moszkva és Minszk tagadta azokat az ukrán állításokat, amelyek szerint Fehéroroszország aktív bevonását készítenék elő a háborúba, a nyugati és ukrán vezetők aggodalma tovább erősödött az elmúlt napok eseményei után.
