Magyar Péter támogatná, hogy az új alkotmány megalkotásának részeként 18-ról 16 évre csökkenjen a választójogi korhatár Magyarországon. A miniszterelnök szerint a fiatalok jelentős része már a nagykorúság elérése előtt rendelkezik azzal a tájékozottsággal, amely lehetővé tenné számára a közös döntések alakítását.
Magyar Péter szombat reggeli Facebook-bejegyzésében fogalmazta meg személyes álláspontját: „Meggyőződésem, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közös döntéseinkbe. A magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választási korhatár 16 évre történő csökkentését.”
A bejelentés egyelőre nem elfogadott törvénymódosítás, hanem a kormányfő által támogatott elképzelés, amely a készülő új alkotmány és a későbbi választási reform részeként kerülhet napirendre.
Magyar Péter szerint ismét a parlament lett a politika központja
A miniszterelnök a választójogi korhatár kérdését a magyar parlamentarizmus helyzetével kapcsolta össze. Úgy látja, az áprilisi kormányváltás után ismét nagyobb figyelem irányul az Országgyűlés munkájára, a parlamenti közvetítéseket pedig minden korábbinál többen követik.
Bejegyzésében személyes emléket is felidézett. A kilencvenes évek elején iskola és edzés után rendszeresen nézte a parlamenti közvetítéseket a nagymamájával. Történelmi és jogtörténeti tanulmányai során is különösen érdekelte a reformkor, valamint a kiegyezést követő Országgyűlés világa.
„Legendák, misztikus képviselők, hazafiak. Obstrukció, ármányok, merényletkísérlet, mikszáthi anekdoták. Velünk élő történelem.”
Magyar Péter szerint az elmúlt hetekben sikerült új életet vinni a parlamenti munkába, és a politika ismét olyan területté vált, amely a fiatalabb korosztály figyelmét is képes felkelteni.
„Személy szerint örülök annak, hogy miután Orbán Viktor 16 éven keresztül szándékosan kiüresítette és jelentéktelenné tette az Országgyűlést, nekünk pár hét alatt sikerült feltámasztanunk a parlamentáris hagyományokat, és a politika központja újra a “Tisztelt Ház” lett. Büszke vagyok arra, hogy soha olyan sokan nem követték a parlamenti üléseket és ezzel a közélet alakítását, mint manapság. Örülök, hogy végre újra szexi lett politikával és közélettel foglalkozni, és végre a fiatalok is úgy érzik, hogy van beleszólásuk a közös dolgainkba.”
Egy 1912-es merénylet nyoma maradt a parlamenti pulpituson
A bejegyzés apropóját részben az Országgyűlés üléstermében látható történelmi sérülés adta. Magyar Péter szerint azon a pulpituson, ahol napirend előtti felszólalásait kezdi, máig megmaradt egy 1912-es merényletkísérlet lövésnyoma.
„Azt tudtátok, hogy van egy lövésnyom a parlamenti ülésteremben a pulpituson, ahol a napirend előtti felszólalásaimat szoktam kezdeni?
1912-ben egy ellenzéki képviselő háromszor rálőtt Tisza István akkori házelnökre. A merénylő rosszul célzott, a golyó a pulpitusba fúródott. Tisza István egy pillanat szünetet tartott, majd folytatta a beszédét. Sokszor eszembe jut ez is, amikor felsétálok a pulpitusra megtartani a beszédemet” – írta Magyar posztjában.
A történelmi párhuzammal a kormányfő az Országgyűlés politikai és alkotmányos jelentőségét hangsúlyozta. A bejegyzés szerint a parlament nem pusztán a törvényalkotás helyszíne, hanem a magyar közélet és történelem egyik legfontosabb intézménye.
Képviselői cikluskorláttal emelnék a parlament színvonalát
Magyar Péter azt is elismerte, hogy a jelenlegi parlamenti színvonal még távol áll a magyar politikai történelem olyan alakjainak örökségétől, mint Deák Ferenc, Jókai Mór, Eötvös József, Apponyi Albert vagy Slachta Margit.
A miniszterelnök szerint ezen a képviselői ciklusok korlátozása is változtathat. Az Országgyűlés által július 13-án elfogadott 17. alaptörvény-módosítás legfeljebb 12 évben határozza meg az országgyűlési képviselők szolgálati idejét. A módosítás Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről, az Alkotmánybíróság tagjaira vonatkozó új szabályokról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról is rendelkezik.
Magyar Péter szerint az Országgyűlésben olyan képviselőknek kellene helyet kapniuk, akik az ország és a magyar emberek szolgálatát tekintik elsődleges feladatuknak.
„Jó lenne, ha a magyar alkotmányosság templomába csak olyanok kerülnének be, akik valóban a hazájukért és a magyarokért szeretnének dolgozni. Hiszen tudjuk, hogy attól mert egy bohóc bekerül a palotába, még nem lesz belőle király, viszont a palota cirkusszá változhat” – fogalmazott a miniszterelnök.
