Amikor Magyarország évekkel ezelőtt kerítést épített a déli határon, és szigorította a menedékjogi szabályokat, az ország szinte egyedül állt az Európai Unión belüli migrációs viták középpontjában. Most a magyar kormány szerint gyökeresen megváltozott az európai hangulat, ezért ideje újranyitni a korábbi szankciókról szóló vitát is – írja az Euronews.
Magyar Péter miniszterelnök arra kérte az Európai Uniót, hogy térítse vissza a Magyarországra kiszabott migrációs bírságokat, valamint oldja fel azokat a befagyasztott forrásokat, amelyekhez Budapest az elmúlt években nem férhetett hozzá.
A kormányfő szerint az európai országok egyre nagyobb része támogatja a szigorúbb határvédelmi intézkedéseket, ezért nem indokolt, hogy Magyarország továbbra is jelentős pénzügyi szankciókat viseljen ugyanazon politika miatt.
A magyar kabinet a napi egymillió eurós bírság eltörlését szeretné elérni, emellett visszakérné azokat az összegeket is, amelyeket az ország már befizetett, illetve hozzá szeretne jutni a mintegy kétmilliárd euró értékű, korábban befagyasztott helyreállítási forráshoz.
Az ügy előzménye még 2020-ig nyúlik vissza, amikor az Európai Unió Bírósága úgy ítélte meg, hogy Magyarország menekültügyi gyakorlata sérti az uniós jogot, mivel a menedékkérők számára nem biztosította megfelelően a tisztességes eljáráshoz való hozzáférést.
Az akkori, Orbán Viktor vezette kormány a szerb határon felépített határkerítéssel próbálta visszaszorítani az illegális bevándorlást, miközben a menedékjogi kérelmek benyújtását gyakorlatilag a belgrádi magyar konzulátushoz kötötték. A kérelmek jelentős részét végül elutasították.
Az Európai Bizottság 2024-ben 200 millió eurós egyszeri bírságot szabott ki Magyarországra, amelyet napi egymillió eurós késedelmi bírság egészített ki, miután Budapest nem hajtotta végre az uniós bíróság ítéletét.
A szankciók összege azóta megközelítette az egymilliárd eurót, és a 2025-ös kormányváltás után is tovább növekedett. A jelenlegi kabinet hivatalba lépése óta további 69 millió euró bírság halmozódott fel.
Magyar Péter az Euronews kérdésére úgy fogalmazott, hogy a korábbi döntések túlságosan politikai jellegűek voltak, és már nem tükrözik az Európai Unió jelenlegi álláspontját.
„Nyilvánvaló, hogy Európában a hozzáállás teljesen megváltozik, és most már szinte minden tagállam – egy-két kivételtől eltekintve – sokkal radikálisabban és határozottabban kíván fellépni – és fog is fellépni – az illegális migráció megelőzése érdekében” – nyilatkozta a miniszterelnök.
Az elmúlt hónapokban több európai ország is új megoldásokkal próbálta kezelni a migrációs nyomást. Olaszország például Albániában hozott létre menedékjogi központokat, miközben az Európai Bizottság az unión kívüli országokkal együttműködve igyekszik visszaszorítani az illegális bevándorlást és felgyorsítani a visszaküldési eljárásokat.
A magyar kormányfő szerint ezek a fejlemények azt bizonyítják, hogy Magyarország korábbi intézkedései ma már sokkal szélesebb támogatottságot élveznek Európában.
„Igazságtalan és elfogadhatatlan, hogy Magyarországnak egy teljesen új helyzetben naponta egymillió eurót kelljen fizetnie egy olyan intézkedésért, amelyet mások is alkalmaznak – akár alacsonyabb szintű jogszabályok, akár más mechanizmusok révén” – mondta Magyar Péter.
A miniszterelnök szerint a magyar kormány jelenleg is folyamatos egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal a bírságok ügyében, miközben továbbra is változatlanul fenntartja a szigorú határvédelmi intézkedéseket.
A kabinet emellett visszaköveteli az eddig befizetett összegeket, valamint azt a mintegy kétmilliárd eurós helyreállítási támogatást is, amelyet Magyarország a 2024-es és 2025-ös határidők elmulasztása miatt veszített el.
„Nem hagyjuk, hogy ez a pénz kárba vesszen. Sürgős megoldásra van szükség, de visszaköveteljük ezt a pénzt. Úgy gondolom, meg is kapjuk, mivel a költségvetésről egyhangú döntés szükséges” – nyilatkozta Magyar Péter.
