Március 28-ról 29-re virradó éjszaka ismét előre állítjuk az órákat, ami elsőre jelentéktelen változásnak tűnhet. A valóságban azonban sokaknál egy teljes biológiai rendszer egyensúlya billen meg, hiszen egy órával kevesebb alvás is elegendő ahhoz, hogy felboruljon a szervezet természetes ritmusa – írja az Euronews.
A szakértők szerint a nyári időszámításra való áttérés közvetlenül érinti a cirkadián ritmust, azt a belső biológiai órát, amely az alvásciklust, az energiaszintet, a hormontermelést és még a hangulatot is szabályozza. Bár sokan néhány nap alatt alkalmazkodnak, nem mindenki számára ilyen egyszerű az átállás.
„Vannak olyanok, akiknek hetekbe, sőt hónapokba is telhet, mire alkalmazkodnak egy csupán egy órás változáshoz” – magyarázza Jeffrey Kelu, a King’s College London cirkadián ritmusokra szakosodott kutatója.
A nyári időszámítás egyik leglátványosabb előnye a hosszabb világos időszak. A napfény késő estig kitart, ami sokak számára kellemesebb, aktívabb estéket jelent. Ez az előny azonban egy kevésbé látható következménnyel is jár.
A késő esti fény gátolja a melatonin termelődését, amely kulcsszerepet játszik az elalvás folyamatában. Ennek hatására az elalvás későbbre tolódhat, miközben a reggeli ébredés időpontja változatlan marad.
A szakértők ezért azt javasolják, hogy lefekvés előtt csökkentsük a fénynek való kitettséget, és törekedjünk a hálószoba minél sötétebb környezetére, hogy a szervezet könnyebben alkalmazkodjon.
A kutatások szerint a tavaszi időátállítást követő napok nemcsak fáradtságot hoznak, hanem mérhető egészségügyi kockázatokat is. Ebben az időszakban megnőhet a közúti balesetek száma, és az alvászavarok miatt gyakoribbá válhatnak a depressziós epizódok, sőt a szívrohamok is.
Általánosságban a cirkadián ritmus felborulása összefüggésbe hozható számos hosszabb távú egészségügyi problémával, többek között az elhízással, a szív- és érrendszeri betegségekkel, a 2-es típusú cukorbetegséggel és a magas vérnyomással.
A nyári és téli időszámítás kérdése nem új keletű vita Európában. 2018-ban az Európai Bizottság javaslatot tett az óraátállítás megszüntetésére, miután egy nyilvános konzultáció során a válaszadók 84%-a támogatta az eltörlését.
A tagállamok azonban azóta sem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon állandó. A döntés hiányában a jelenlegi rendszer továbbra is érvényben maradt.
Sok kutató szerint a standard idő, vagyis a téli időszámítás lenne kedvezőbb az egészség szempontjából, mivel jobban igazodik a természetes fényviszonyokhoz, és támogatja a biológiai óra stabil működését.
