Christine Lagarde 2027. február 7-én távozik az Európai Központi Bank elnöki posztjáról, nyolc hónappal megelőzve mandátuma hivatalos végét. Az EKB október 29-én erősítette meg, hogy az elnök tájékoztatta döntéséről a bank Kormányzótanácsát és António Costát, az Európai Tanács elnökét.
A bejelentés érzékeny időszakban érkezett. Az euróövezet gazdasági növekedése gyenge, az energiaárak ismét növelik az infláció kockázatát, több állam finanszírozási költsége pedig látványosan emelkedett. Az EKB a távozás napján változatlanul hagyta irányadó kamatát, de decemberre újabb emelés lehetőségét jelezte.
Lagarde szabadabban akar beszélni a monetáris politikán túli ügyekről
Christine Lagarde 2019 novembere óta vezeti az EKB-t. Ezt megelőzően a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója, korábban pedig Franciaország gazdasági és pénzügyminisztere volt.
Távozását azzal magyarázta, hogy a jövőben olyan nemzetközi és társadalmi kérdésekben is szabadabban szeretne megszólalni, amelyek nem tartoznak közvetlenül az EKB monetáris politikai feladatai közé. A jegybank vezetőit szigorú semlegességi kötelezettség terheli: nyilvános megnyilatkozásaiknál az árstabilitási mandátumra és az intézményi függetlenségre kell összpontosítaniuk.
Lagarde szerint ez a korlátozás az EKB függetlenségének egyik ára. A Reutersnek ismertetett sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy több globális ügyben már nem érzi helyesnek a hallgatást, miközben jelenlegi tisztségében nem mondhat el mindent, amit szükségesnek tartana.
A távozó elnök igyekezett megnyugtatni a piacokat és az EKB munkatársait. Közlése szerint az utód kiválasztásának folyamata már elkezdődött, a jegybank működését pedig nem bénítja meg a vezetőváltás.
Az Európai Tanács dönt az utódról
Az EKB elnökét az Európai Tanács nevezi ki az uniós szerződésben meghatározott eljárás szerint. A jelölési folyamatban az euróövezeti pénzügyminiszterek, az Európai Parlament és az EKB Kormányzótanácsa is szerepet kap, a végső döntést az állam- és kormányfők hozzák meg.
Az új elnök az energiaárak által hajtott inflációs kockázatokkal, a gyenge gazdasági növekedéssel és az euróövezeti államok eltérő pénzügyi helyzetével szembesül majd. A francia államadósság finanszírozási költsége különösen erősen emelkedett, ami felvetette, milyen feltételek mellett avatkozhatna be az EKB a kötvénypiaci feszültségek mérséklésére.
A Kormányzótanács október 29-én nem emelt kamatot, de jelezte, hogy a magas olaj- és gázárak felfelé mutató inflációs kockázatot teremtenek. A december 17-i ülés ezért az utódlási folyamat mellett az euróövezet következő fontos gazdasági fordulópontja lehet.
Magyarország még nem tagja az euróövezetnek, az EKB döntései mégis hatnak a forint árfolyamára, az euróban felvett vállalati hitelekre, az állampapírpiacra és az euró magyarországi bevezetéséről szóló várakozásokra. Lagarde utódja várhatóan már abban az időszakban kezdi meg munkáját, amikor a magyar kormány az eurócsatlakozás feltételeinek teljesítésére készül.
