Egy közel 800 grammos, rózsaszínes kődarab több mint 4,1 milliárd éves marsi történetet őrzött meg a Szaharában. A Teghaza 001 nevű meteorit ásványi összetétele szerint a korai Mars kérgében alakult ki, majd vízzel érintkezett, mielőtt egy becsapódás kilökte a világűrbe.
A Maliban, Bir Chali településtől mintegy 34 kilométerre 2022-ben megtalált kőzetet nyolc darabban fedezték fel. A legnagyobb töredék körülbelül ökölnyi. A kutatók csak részletes laboratóriumi vizsgálatok után állapították meg, hogy a Marsról származik, és az eddig ismert mintegy 435 marsi meteorit egyik legősibb képviselője.
Apró kristályok árulták el a meteorit korát
A Teghaza 001 főként földpátból és piroxénből álló, lassan kihűlt magmás kőzet. A kutatók cirkonkristályokat is találtak benne, amelyek uránt tartalmaznak. Az urán idővel ismert ütemben ólommá alakul, ezért az urán és az ólom arányából meghatározható, mikor kristályosodott ki a kőzet.
A Yang Liu vezette kutatócsoport több kormeghatározási eljárást alkalmazott. Az eredmények azt mutatták, hogy a meteorit több mint 4,1 milliárd éve jött létre, vagyis a Mars korai geológiai korszakából származik. A Naprendszer bolygói körülbelül 4,5 milliárd éve alakultak ki, így a kőzet a bolygók fejlődésének első néhány százmillió évéről őriz információt.
A Teghaza 001 különösen értékes, mert a legtöbb Földre került marsi meteorit geológiai értelemben sokkal fiatalabb. Eddig mindössze három olyan ismert minta van, amely a Mars korai történetéhez köthető. A kőzet ásványi összetétele a bolygó déli felföldjén végzett műholdas mérésekkel mutat hasonlóságot. A kutatók tizenhárom lehetséges marsi eredeti helyszínt azonosítottak, pontos krátert viszont nem lehet kijelölni.
A víz a Mars mélyebb kérgébe is leszivároghatott
Az oxigén- és hidrogénizotópok, valamint a víz hatására átalakult ásványok arra utalnak, hogy folyékony víz jutott a Mars mélyebb kérgébe. Ott a köpenyből származó olvadt kőzettel lépett kölcsönhatásba, miközben a meteorit anyaga lassan kihűlt és kikristályosodott.
Ez nem pusztán felszíni folyókra vagy tavakra utal. A mérési eredmények szerint a korai Mars vízkörforgása összetettebb lehetett: a víz a repedéseken át a felszín alá szivárgott, majd forró kőzetekkel találkozott.
A folyékony víz az általunk ismert élet egyik alapvető feltétele, de a Teghaza 001 nem tartalmaz bizonyítékot egykori marsi élőlényekre. A kutatás azt erősíti meg, hogy több mint négymilliárd éve a bolygón olyan környezet létezhetett, amely bizonyos helyeken alkalmas lehetett mikrobiális élet fenntartására.
A kőzet később egy erős becsapódás során kiszakadt a Mars felszínéből, hosszú ideig a világűrben haladt, majd a Föld légkörén áthaladva a Szaharában ért földet. A kutatók nem tudják megállapítani, mikor érkezett bolygónkra. A meteorit jelenleg a Maine Mineral & Gem Museum gyűjteményének része.
