Október utolsó vasárnapján, vagyis 26-ról 27-re virradó éjszaka átállunk a téli időszámításra. A hajnali 3 órából 2 lesz, így az éjszaka egy órával hosszabb lesz. Hogy hat ránk az óraátállítás, és mikor hagyhatunk fel vele?
Az időzónák egyezménye szerint az órák a Föld minden pontján ugyanazt a percet és másodpercet mutatják, az órák közötti különbségek pedig a hosszúsági körök által határolt időzónákból adódnak – minden 15. meridiánhoz hozzárendelünk egy-egy zónaidőt. A nulla meridián (0. hosszúsági kör) a London közelében található Greenwichi délkör, ehhez viszonyítjuk a világidőt. A magyarországi időzóna téli időszámításkor közép-európai idő (CET, UTC+1), nyáron közép-európai nyári idő (CEST, UTC+2).
Október 27-én a mobiltelefonok és más elektronikai eszközök órája automatikusan szinkronizálódik a hálózati idővel, így reggel már az új, téli időt mutatja majd, amikor felébredünk.
Bár az óraátállítás következtében hosszabb lesz az éjszaka és egy órával többet tudunk aludni, az idő megváltoztatása megzavarhatja a szervezet optimális működését, különösen a váltást követő első néhány napban. Több embernél jelentkezhetnek koncentrációs problémák napközben.
A szakértők szerint téli időszámításra való átállás nem növeli az egészségügyi problémák kockázatát, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor egyesek nehezen tolerálják az alvási rend változását.
Így az óraátállítás álmosságot, koncentrációs vagy memorizálási problémákat, napközbeni fáradtságérzetet okozhat, és ezek a zavarok befolyásolhatják a napi tevékenységet, csökkenthetik a munkateljesítményt, sőt akár közúti balesetekhez is vezethetnek. A téli időszámításhoz való alkalmazkodási időszak egyénenként eltérő, és 1 naptól 1 hétig is eltarthat.
A szervezet könnyebb alkalmazkodása érdekében az óraátállítás előtti héten érdemes fokozatosan, minden nap 10-15 perccel módosítani az alvási rutinunkat. A szakértők ugyanakkor azt javasolják, hogy napközben tartózkodjunk minél többet természetes napfényen a cirkadián ritmusunk optimális működése érdekében, de a testmozgás is segíthet stimulálni a szervezetet és csökkenteni a fáradtságérzetet.
A mindennapi rutinban bekövetkezett változáshoz különösen a gyerekek alkalmazkodhatnak nehezebben, ezért nekik hosszabb időre lehet szükségük az átálláshoz.
Az óraátállítás koncepcióját a 20. század elején, az első világháború idején vezették be, a mesterséges világítás fenntartásához szükséges erőforrások, elsősorban a szén megtakarítása érdekében.
Európában először Németországban vezették be a nyári időszámítást 1916-ban, majd hamarosan más országok is követték a példát, elsőként Nagy-Britannia, de Magyarországon is 1916-ban vezették be először az óraátállítást.
A két világháború után számos európai ország felhagyott az intézkedéssel, majd újra bevezette azt. Az Egyesült Királyság és Írország 1968-ban felhagyott a nyári időszámítással, hogy összhangba kerüljön Európa többi részével, de 1972-ben újra bevezette az intézkedést.
Spanyolország és Franciaország 1974-ben kezdte meg újra a nyári időszámítást, akkoriban az energiatakarékosság volt a változás oka. Magyarországon 1954 és 1957 kezdték el újra átállítani az órát. 1958–1979 közt a nyári időszámítás használata szünetelt, majd 1980-ban újra bevezették. A nyári időszámítás szabályait végül az Európai Unió 1996-ban egységesítette.
Nemzetközi szinten nem minden ország folytatja a gyakorlatot. Mintegy 60 ország tér át a téli és nyári időszámításra évente, de több állam felhagyott az óraátállítás szokásával. Ezek közé tartozik Izland, Kína, Oroszország, Fehéroroszország és Törökország.
Az elmúlt években számos vita folyt az Európai Unióban az óraátállítás eltörléséről. 2019-ben az Európai Parlament támogatta és megszavazta a javaslatot, és a tagállamokra bízták a döntést, hogy a nyári vagy a téli időszámítást vezetik-e be véglegesen, a határidő pedig 2021 volt. Ezt azonban végül elhalasztották, többek között a koronavírus járvány kitörése miatt, és a döntés végrehajtása azóta is késik.
