Az orosz gazdaság egyre látványosabb feszültségei már nemcsak a statisztikákban, hanem a mindennapi működésben is érezhetők: vállalatok készülnek leépítésekre, miközben egyre több cég küzd azzal, hogy egyáltalán kifizesse alkalmazottait.
A helyzet súlyosbodását a csökkenő kereslet, a növekvő adóterhek és a gazdasági bizonytalanság együttesen erősítik. A szakértők szerint a következő hónapokban tömeges elbocsátások indulhatnak el.
„A vállalatok felkészülnek a teljesítmény visszaesésére, és megpróbálják csökkenteni a bérterheket. (…) Egyszerűen már nem engedhetik meg maguknak, hogy ugyanolyan szinten fizessék a béreket” – mondja Vladislav Bîhanov, a Cornerstone munkaerő-közvetítő cég partnere.
A cégek számára most a túlélés a cél. Bîhanov szerint az elbocsátási hullám lehetőséget adhat arra, hogy „fenntartsák stabilitásukat és túléljék a zavaros időszakot”, különösen a nyári hónapokat, amelyeket a legkritikusabbnak tartanak.
A legnagyobb nyomás a kis- és középvállalkozásokat éri. A szektor jelentős része már most bevételcsökkenéssel küzd, és sokan a működés felfüggesztésére kényszerülnek.
„A vállalatok a legdrasztikusabb, de leggyorsabb intézkedéseket választják, mint például a munkahét rövidítése, a személyzet optimalizálása és a bérrendszer felülvizsgálata” – hangsúlyozza a szakértő.
A folyamat látványos jele, hogy egyre több kisvállalkozás adja le pénztárgépeit, ami azt jelzi: ideiglenesen bezárnak, vagy jelentősen visszafogják tevékenységüket.
A növekvő adóterhek – amelyek részben az ukrajnai háború finanszírozásához kapcsolódnak – tovább súlyosbítják a helyzetet. Oleg Nikolaev szerint idén akár 250–300 ezer mikrovállalkozás is megszűnhet.
A válság nem áll meg a kisebb cégeknél. A nagyvállalatok is kénytelenek alkalmazkodni a romló körülményekhez, sok esetben jelentős leépítésekkel.
Az Orosz Vasutaknál például a központi apparátus mintegy 15%-ának elbocsátását tervezik, ami körülbelül 6000 dolgozót érinthet.
Más iparágakban a működés visszafogása vált elsődleges eszközzé. A Magnitogorszki Vas- és Acélművek 60%-kal csökkentette termelését, leállította beruházásait, és vezetői állományának 10%-ától válik meg.
A vállalat vezérigazgatója, Pavel Siljaev a döntést a szankciókkal és a „külpolitikai események” következményeivel indokolta, amelyek miatt visszaesett a kereslet a kulcsfontosságú ágazatokban.
A költségek csökkentésének egyik eszköze a munkaidő radikális átalakítása. Több iparágban is tárgyalások folynak arról, hogy a cégek háromnapos munkahétre álljanak át.
Ez az intézkedés nemcsak az ipari szektort érintheti, hanem szélesebb gazdasági hatása is lehet, hiszen közvetlenül csökkenti a munkavállalók jövedelmét.
Miközben a vállalatok a kiadások csökkentésére kényszerülnek, egyes gazdasági szereplők egészen más megközelítést javasolnak.
Oleg Deripaska oligarcha szerint az orosz társadalomnak alkalmazkodnia kell az új helyzethez, még akkor is, ha ez több munkát és kevesebb jövedelmet jelent.
„Minél gyorsabban fogadjuk el az új programot – reggel nyolctól este nyolcig, szombaton is beleértve –, annál gyorsabban fogjuk átvészelni ezt az átalakulást” – állítja az oligarcha.
A jelenlegi folyamatok alapján az orosz gazdaság több szinten is átalakul: vállalatok zárnak be, munkahelyek szűnnek meg, miközben a megmaradó cégek egyre keményebb intézkedésekkel próbálják fenntartani működésüket.
