A Közel-Keleten kiéleződött konfliktus most Európa biztonságpolitikai horizontját is elérte. Moszkva élesen reagált az Irán elleni amerikai–izraeli csapásokra, és az orosz állami kommunikációban egyre keményebb hangvétel jelent meg. A feszültség középpontjában az a művelet áll, amelynek során – a hivatalos közlések szerint – meghalt Irán legfőbb vezetője, Ali Khamenei.
A brit sajtóértesülések szerint az „Epic Fury” fedőnevű akció után Teherán válaszcsapásokat indított, amerikai légibázisokat vett célba a Közel-Keleten, és rakétákat lőtt ki Dubai, Kuvait és Bahrein irányába. A térségben megszólaltak a légvédelmi szirénák, miközben a nagyhatalmak retorikája is élesebbé vált – írja a Mirror.
Vladimir Putin az eseményeket „cinikus bűncselekménynek” nevezte, amely „megsérti az emberi erkölcs és a nemzetközi jog minden normáját”. A Kreml szerint az Egyesült Államok és Izrael fellépése túlmutat a regionális konfliktus keretein, és destabilizáló hatással lehet az egész térségre.
Az orosz külügyminisztérium közleményében az amerikai–izraeli műveletet „előre megfontolt és provokálatlan fegyveres agressziónak” minősítette egy „szuverén és független, az ENSZ-hez tartozó állam” ellen. A tárca úgy fogalmazott: „Washington és Tel-Aviv ismét egy veszélyes kalandba kezdett, amely gyorsan közelebb viszi a régiót egy humanitárius, gazdasági és esetleg radiológiai katasztrófához”.
Moszkva álláspontja szerint a két ország az iráni nukleáris fenyegetésre hivatkozik, miközben valójában „a alkotmányos rend megdöntése és egy számukra nem tetsző állam vezetésének eltávolítása” a céljuk, „amely nem hajlandó alávetni magát az erő és a hegemónia diktátumának”.
Az orosz propagandacsatornák ezt követően bosszúcsapással fenyegették Európát, és Donald Trump szerepét emlegették, azt állítva, hogy „akaratlanul politikai és pszichológiai lehetőségeket teremtett” a kialakult helyzetben.
Bár konkrét katonai lépésekről nem érkezett hivatalos bejelentés, a retorika egyértelműen eszkalációs spirált jelez. A geopolitikai üzenetek nem csupán Teheránnak vagy Washingtonnak szólnak, hanem a NATO-tagállamoknak is – köztük az európai országoknak.
