A csillagászati ősz 2026-ban szeptember 23-án kezdődik. Az őszi napéjegyenlőség Magyarországon helyi idő szerint 02:05-kor következik be, ekkor a Nap áthalad az égi egyenlítőn, és az északi égi féltekéről a déli felé halad tovább.
Ettől kezdve az északi féltekén tovább rövidülnek a nappalok, miközben az éjszakák egyre hosszabbá válnak. A folyamat egészen a decemberi téli napfordulóig tart.
Szeptember 23-án érkezik az őszi napéjegyenlőség
2026-ban szeptember 23-án, 02:05-kor következik be az őszi napéjegyenlőség. Ez a pillanat jelzi a csillagászati ősz kezdetét az északi féltekén. A déli féltekén ugyanekkor a csillagászati tavasz veszi kezdetét.
A napéjegyenlőség dátuma nem minden évben ugyanarra a napra esik: szeptember 22-én vagy 23-án is bekövetkezhet.
Mit jelent valójában az őszi napéjegyenlőség?
A napéjegyenlőség akkor következik be, amikor a Nap látszólag eléri és keresztezi az égi egyenlítőt.
Ősszel a Nap északról dél felé halad át ezen a képzeletbeli vonalon. Innen ered az a közismert megfogalmazás is, hogy ilyenkor a nappal és az éjszaka hossza közel azonos.
A gyakorlatban a nappal és az éjszaka nem feltétlenül tart pontosan 12-12 órán keresztül. A légköri fénytörés, valamint a napkelte és a napnyugta csillagászati meghatározásának módja is befolyásolja a tényleges időtartamot.
Szeptember 23. után egyre rövidebbek lesznek a nappalok
Az őszi napéjegyenlőség után az északi féltekén fokozatosan csökken a nappalok hossza. A Nap egyre később kel fel és egyre korábban nyugszik, ezért napról napra kevesebb természetes fény jut a nappali órákra.
A változás nem egyik napról a másikra válik látványossá. Naponta mindössze néhány perc különbség jelentkezik, több hét alatt viszont már jól érzékelhető, hogy korábban sötétedik.
Ez a folyamat a téli napfordulóig folytatódik.
Miért váltakoznak az évszakok?
Az évszakok kialakulását a Föld forgástengelyének dőlése és a bolygó Nap körüli keringése okozza.
Ahogy a Föld végighalad pályáján, folyamatosan változik a Nap látszólagos helyzete az égi egyenlítőhöz képest. Ennek következtében minden évben négy fontos csillagászati fordulópont következik be: a tavaszi napéjegyenlőség, a nyári napforduló, az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló.
Az őszi napéjegyenlőség ezek közül az a pont, amely az északi féltekén a csillagászati ősz kezdetét jelzi.
A meteorológiai ősz már szeptember 1-jén elkezdődött
A meteorológiai és a csillagászati évszakok kezdete nem esik egybe.
Meteorológiai értelemben az ősz szeptember 1-jén kezdődik, és szeptember, október, valamint november tartozik hozzá.
A csillagászati ősz kezdete ezzel szemben az őszi napéjegyenlőséghez kötődik, amely 2026-ban szeptember 23-án, romániai idő szerint 02:05-kor következik be.
Egyre korábban érkezik majd az este
A napéjegyenlőség után folyamatosan rövidül a természetes világosság időtartama.
Bukarestben is napról napra későbbre tolódik a napkelte, miközben a napnyugta egyre korábban következik be. A változás kezdetben csak néhány percet jelent, az ősz előrehaladtával viszont egyre feltűnőbbé válik.
A nappalok rövidülése egészen december 21-ig tart.
Az őszi napéjegyenlőség nem azonos az óraátállítással
Az őszi napéjegyenlőséget gyakran összekeverik a téli időszámítás kezdetével, pedig két egymástól teljesen független eseményről van szó.
A csillagászati ősz 2026-ban szeptember 23-án kezdődik. Magyarország csak október utolsó vasárnapján tér át a standardidőre, vagyis az óraátállítás több héttel később történik.
December 21-én érkezik a téli napforduló
Az őszi napéjegyenlőségtől közel három hónap telik el a következő fontos csillagászati fordulópontig.
A téli napforduló 2026-ban december 21-én, budapesti idő szerint 21:50-kor következik be. Ekkor lesz az északi féltekén az év legrövidebb nappala és leghosszabb éjszakája.
A 2026-os csillagászati évszakok fontos dátumai
2026. március 20. – tavaszi napéjegyenlőség;
2026. június 21. – nyári napforduló;
2026. szeptember 23., 02:05 – őszi napéjegyenlőség;
2026. december 21., 21:50 – téli napforduló.
