Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában azt állította, Magyarország nem volt felkészülve egy ilyen helyzet kezelésére, a Paksi Atomerőműben pedig nem létezett üzemeltetési terv arra az esetre, ha a Duna vízszintje ennyire alacsonyra süllyed. A kormányfő szerint mindössze kilenc centiméter választotta el az erőművet a lekapcsolási szinttől.
Magyar Péter szerint az előző kormányok nem készültek fel a klímaváltozás következményeire
A miniszterelnök felszólalását azzal kezdte, hogy szerinte az elmúlt évek kormányzatai nem néztek szembe kellő súllyal az éghajlatváltozás és a vízhiány problémájával.
Felidézte Orbán Viktor 2023-as kijelentését, miszerint „Magyarországnak feleslege van vízből, nincs semmi vízhiány”. Magyar Péter szerint ez nemcsak szakmailag volt téves állítás, hanem azt a hozzáállást is tükrözte, hogy a vízgazdálkodás kérdésével nem kell komolyan foglalkozni.
A miniszterelnök azt mondta, a Tisza-kormány már hivatalba lépése után kiemelt ügyként kezelte az aszályt és a vízmegtartást. Tájékoztatása szerint az előző év azonos időszakához képest idén mintegy 28 százalékkal több vizet sikerült visszatartani, ami hozzávetőleg százmillió köbméteres többletet jelent.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy három hónap alatt nem lehet évtizedes elmaradásokat bepótolni.
„9 centiméterre voltunk a lekapcsolási szinttől”
A felszólalás egyik központi témája a Paksi Atomerőmű helyzete volt. Magyar Péter szerint az államigazgatást felkészületlenül érte az energia- és vízrendszert fenyegető válság, miközben a hosszú távú adatok már korábban is a Duna vízszintjének csökkenését jelezték.
A miniszterelnök azt állította, hogy az atomerőműben nem volt kidolgozott üzemeltetési terv az ilyen rendkívül alacsony vízállás kezelésére.
„9 centiméterre voltunk a lekapcsolási szinttől, és az önök kormányzása alatt nem készült B vagy C terv” – fordult az ellenzéki padsorokhoz.
Hozzátette, elfogadott és tesztelt protokoll arra az esetre sem állt rendelkezésre, ha országos áramkimaradás következett volna be.
A kormányfő közölte, hogy a Duna vízszintje jelenleg mintegy húsz centiméterrel magasabb a rekordalacsony értéknél, és várhatóan már hétfő estétől két paksi turbina termelhet áramot. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a következő napokban sem Magyarországon, sem a környező országokban nem várható jelentősebb csapadék.
Óránként kapott jelentést a válság alatt
Magyar Péter arról is beszélt, hogy az energetikai helyzetet már az első hőhullám óta figyelte az illetékes minisztérium, a válság súlyosbodásakor pedig létrehozták a Védelmi Munkacsoportot.
Elmondása szerint a kormány közvetlen és folyamatos tájékoztatást kért a szakemberektől, ő maga pedig óránként kapott jelentést az energetikai helyzetről.
A válságkezelés elsődleges céljának a nukleáris biztonság megőrzését nevezte, ezt követte az országos áramkimaradás elkerülése, majd annak biztosítása, hogy a lakosságnak a lehető legkevesebb kényelmetlenséget kelljen elviselnie.
Megköszönte a lakosság és a vállalatok együttműködését
Magyar Péter külön köszönetet mondott azoknak a cégeknek, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és egyházaknak, amelyek csökkentették energiafogyasztásukat.
Azt mondta, az intézkedéseknek köszönhetően a lakosságtól végül csak azt kellett kérni, hogy a csúcsidőszakokban mérsékeljék a fogyasztásukat.
A kormányfő szerint az elmúlt napok megmutatták, hogy őszinte kommunikáció mellett az emberek hajlandók együttműködni a válság kezelésében.
Újjáépítenék az államigazgatás válságkezelési rendszerét
Magyar Péter szerint a rendkívüli időjárás gazdasági következményei csak hetekkel később lesznek pontosan láthatóak. Úgy fogalmazott, a teljes államigazgatás működését újra kell gondolni, mert Magyarország nincs megfelelően felkészülve az ehhez hasonló válságokra.
A kormány elmondása szerint már dolgozik a nukleáris biztonságot és egy esetleges országos áramkimaradást kezelő protokollokon, valamint közép- és hosszú távú energetikai és vízügyi megoldásokat készít elő.
A miniszterelnök a felszólalásában az előző kormány energiapolitikáját is bírálta. Azt mondta, bár épültek naperőművek, a tárolókapacitás nem fejlődött megfelelően, a szélerőművek telepítését korlátozták, Paks II. pedig nem készült el.
„Tudják, mi van ott? Nem tudom, mikor jártak ott. Két hatalmas betonteknő. Ezermilliárd forintért” – mondta a fideszes képviselők felé fordulva.
Bekiabálások zavarták meg a felszólalást
A miniszterelnök beszédét többször is bekiabálások szakították félbe az ellenzéki padsorokból, ezért Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó többször rendet kért az ülésteremben.
Magyar Péter azt mondta, a korábbi válságok idején az ország politikai oldaltól függetlenül képes volt összefogni, most azonban szerinte az ellenzék egy része abban érdekelt, hogy a kormány válságkezelése kudarcot valljon.
Felemlegette azt is, hogy szerinte ellenzéki influenszerek a válság idején arra biztatták követőiket, hogy növeljék az energiafogyasztásukat.
Toroczkai László: nem csak az elmúlt 16 év hibáiról van szó
Elsőként Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke reagált a felszólalásra. Szerinte Magyar Péter túl sok időt töltött a Fidesz hibáinak felsorolásával, miközben inkább arról kellett volna részletesen beszélnie, mit tett a jelenlegi kormány.
Toroczkai László azt mondta, a problémák gyökerei több száz évre, a Duna és a Tisza szabályozásáig vezethetők vissza.
A Homokhátság helyzetét különösen súlyosnak nevezte, és azt állította, hogy Ásotthalom egyes részein már olyan állapotok alakultak ki, amelyek miatt bizonyos területekre még a mentők sem tudnak eljutni.
A Mi Hazánk elnöke a román válságkezelést is példaként említette, szerinte ott a Duna visszaduzzasztásával és egyéb intézkedésekkel sikerült mérsékelni az atomerőmű termelésének kiesését.
Rétvári Bence rémhírterjesztéssel vádolta a miniszterelnököt
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter felszólalása elsősorban magyarázkodásból és az előző kormány hibáztatásából állt.
A politikus korábbi kijelentéseket idézett a miniszterelnöktől, amelyekben Magyar Péter a paksi atomerőmű leállításának veszélyéről beszélt.
Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy a válság idején „az ország első számú rémhírterjesztője” maga a miniszterelnök volt. Azt is hozzátette, hogy a Fidesz-KDNP 16 éves kormányzása alatt nem volt példa rémhírterjesztésre, amit a Tisza padsoraiból nevetés és taps fogadott.
A KDNP frakcióvezetője azt is kifogásolta, hogy a kormány a lakosságtól fogyasztáscsökkentést kért.
Szerinte a Tisza-kormány „bűntudatot akart kelteni azokban, akik kimosták a ruhájukat otthon délutánonként”, és olyan hangulat alakult ki, amelyben az emberek egymás energiafogyasztását figyelték.
Bóka János szerint elkerülhető lett volna a válság
A Fidesz frakcióvezetője, Bóka János szintén élesen bírálta a kormány válságkezelését.
Azt mondta, a magyar embereknek és vállalkozásoknak jár a köszönet azért, hogy csökkentették a fogyasztásukat, és szerinte „a kormány helyett megvédték az országot”.
„Ez a válság elkerülhető lett volna” – jelentette ki.
Bóka János szerint május elején már egyértelmű volt, hogy komoly aszályhelyzet közeledik, a kormány azonban nem készült fel megfelelően. Azt állította, hogy a kabinet ehelyett politikai személycserékkel és más belpolitikai ügyekkel foglalkozott.
A Fidesz frakcióvezetője végül arra kérdezett rá, hogy a kormány a jövőben is fenntartja-e a rezsicsökkentett energiaárakat.
