Egy régóta vitatott kérdés került ismét a politikai és társadalmi diskurzus középpontjába Izraelben: a halálbüntetés visszaállítása. A döntés évtizedek óta nem látott fordulatot jelent, és máris komoly reakciókat váltott ki belföldön és nemzetközi szinten egyaránt.
Az izraeli parlament, a Knesset hétfőn elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a halálbüntetés alkalmazását azokkal a palesztin elkövetőkkel szemben, akiket izraeliek meggyilkolásáért ítélnek el. Az intézkedést a kormánykoalíció jobboldali erői hosszú ideje szorgalmazták, és a döntést Benjamin Netanjahu is támogatta – írja az AP.
A jogszabály értelmében a halálbüntetés – akasztás formájában – alapértelmezett szankció lehet a Ciszjordániában élő, terrorcselekménynek minősített támadásokért elítélt palesztinok esetében. A törvény nem visszamenőleges hatályú, és elfogadását követően 30 nappal lép életbe.
Az új szabályozás egyik legvitatottabb eleme, hogy eltérő büntetési rendszert hoz létre. A Ciszjordániában élő palesztinok ügyeiben katonai bíróságok járnak el, ahol elsődlegesen a halálbüntetés alkalmazása kerül előtérbe. Ezzel szemben az izraeli állampolgárok esetében a polgári bíróságok dönthetnek arról, hogy halálbüntetést vagy életfogytiglani szabadságvesztést szabnak ki.
A kritikusok szerint ez a megkülönböztetés olyan jogi rendszert eredményezhet, amely aránytalanul a palesztinokra alkalmazza a legsúlyosabb büntetést.
A törvény elfogadása után izraeli és palesztin emberi jogi szervezetek, valamint több nemzetközi szereplő is élesen bírálta az intézkedést. Álláspontjuk szerint a szabályozás ellentétes lehet a nemzetközi jog alapelveivel, és diszkriminatív gyakorlatot teremthet.
Az Izraeli Polgári Jogi Szövetség már be is nyújtotta a törvény elleni keresetet a Legfelsőbb Bírósághoz, arra hivatkozva, hogy az „szándékosan diszkriminatív”. Jogászok emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a Knesset joghatósága Ciszjordániában vitatott, mivel a terület hivatalosan nem része Izraelnek.
A törvény egyik legerősebb támogatója, Itamar Ben-Gvir az intézkedést az állami erő és elrettentés szimbólumaként értékelte.
„Bárki is vesz el egy életet, Izrael állam el fogja venni az ő életét” – mondta.
A parlamenti szavazást a támogatók tapssal fogadták, ugyanakkor az ellenzéki politikusok arra figyelmeztettek, hogy a döntés hatással lehet a jövőbeni fogoly- és túszcsere-tárgyalásokra.
Izrael jogrendszere elvben eddig is lehetőséget adott a halálbüntetés kiszabására rendkívüli esetekben, azonban erre utoljára 1962-ben került sor, amikor Adolf Eichmann kivégzését hajtották végre.
