Háborúk, pénzügyi bizonytalanság, mesterséges intelligencia és politikai fordulatok: a The Economist nyilvánosságra hozta a 2027-es év legfontosabb globális kockázatait bemutató különkiadását. A szokatlanul nyugtalanító címlap mögött tíz olyan téma húzódik meg, amely a következő évben a világgazdaságot, Európa biztonságát és az emberek mindennapjait is befolyásolhatja.
A brit The Economist november 17-én bemutatta The World Ahead 2027 című éves kiadványát, amelyben a szerkesztőség a következő esztendő legjelentősebb politikai, gazdasági és technológiai folyamatait vizsgálja. A címlapot Cleon Peterson amerikai képzőművész készítette. A vörös, fekete és fehér színekből felépülő, sűrű kompozíción háborús, pénzügyi és technológiai jelképek sorakoznak.
A látvány sokakban felvetette a kérdést, vajon mit próbál üzenni a magazin 2027-ről. A címlap értelmezéséhez a legfontosabb támpontot maga a kiadó adta meg: Tom Standage, a különszám szerkesztője tíz meghatározó trendet azonosított, amelyre a következő évben érdemes figyelni.
Ezek nem előre eldöntött események vagy titkos jóslatok, hanem a jelenlegi folyamatok alapján felvázolt lehetőségek és kockázatok. A magazin szerint 2027 egyik legnagyobb kérdése az lehet, hogyan reagálnak a kormányok és a társadalmak az egymással összefonódó válságokra.
Politikai feszültségek: Trump, Irán, Tajvan és Európa
1. A Trump utáni korszak kezdete. A The Economist szerint az Egyesült Államokban már megkezdődik a következő elnöki korszakra való felkészülés, miközben Donald Trump továbbra is meghatározó szereplő marad. A 2026-os félidős választások után a demokraták mindkét kongresszusi házban többségbe kerültek, ami újabb politikai és jogi konfliktusokat hozhat az elnökség hátralévő részében.
Tom Standage arra számít, hogy Trump nem visszafogottabban, hanem még határozottabban próbálhatja érvényesíteni politikai elképzeléseit. A belpolitikai küzdelmek mellett az amerikai külpolitika kiszámíthatósága is fontos kérdés lesz, különösen az európai szövetségesek, Ukrajna és Kína számára.
2. Az iráni háború gazdasági következményei. A közel-keleti konfliktus hatásai jóval túlterjedhetnek a térségen. A The Economist szerint az energiaellátás zavarai, a megváltozó kereskedelmi útvonalak és a műtrágyaellátás nehézségei az élelmiszerbiztonságot is veszélyeztethetik.
A műtrágyagyártás jelentős részben földgázt használ, ezért az energiaárak emelkedése a mezőgazdasági termelés költségeit is növelheti. Ha ehhez szállítási fennakadások és kedvezőtlen időjárási körülmények társulnak, a drágulás a fogyasztói árakban is megjelenhet. Magyarország és Románia számára ezért nemcsak az olaj- és gázárak, hanem a mezőgazdasági alapanyagok piacának alakulása is fontos lehet.
3. Tajvan és a 2027-es katonai kockázat. A kínai hadsereg fejlesztésével kapcsolatban a 2027-es év régóta kiemelt időpontként szerepel a nyugati biztonságpolitikai elemzésekben. A The Economist emlékeztet arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök állítólag azt a célt tűzte ki: a fegyveres erők ekkorra legyenek képesek egy Tajvan elleni művelet végrehajtására.
Ez nem jelenti azt, hogy Kína 2027-re inváziót tervezett volna. A katonai képességek fejlesztése és egy támadás politikai elrendelése két különböző kérdés.
Tajvan stratégiai jelentőségét a fejlett félvezetők gyártásában betöltött szerepe is növeli. Egy katonai összecsapás, tengeri blokád vagy elhúzódó kereskedelmi zavar az elektronikai, autóipari és mesterségesintelligencia-ágazatot egyaránt érinthetné.
4. Európa és a francia elnökválasztás. A brit lap az európai politikai kockázatok között különösen a 2027-es francia elnökválasztást emeli ki. Marine Le Pen esetleges győzelme a The Economist értékelése szerint jelentős változásokat hozhatna az Európai Unió politikai együttműködésében.
A kérdésnek gazdasági jelentősége is van. Franciaország magas államadóssága miatt a befektetők érzékenyen reagálhatnak a politikai bizonytalanságra. Ha az állam finanszírozása drágulna, annak következményeit más európai piacok is megérezhetnék.
Pénzügyi kockázatok, mesterséges intelligencia és szélsőséges időjárás
5. Az államadósság és a kötvénypiacok nyomása. A The Economist szerint a fejlett gazdaságok egyik legsúlyosabb problémája, hogy sok ország tartósan jelentős hitelfelvételre szorul. Amikor a befektetők magasabb hozamot követelnek az államkötvényekért, az államadósság finanszírozása egyre többe kerül.
Ez szűkítheti a kormányok mozgásterét: kevesebb forrás juthat fejlesztésekre, közszolgáltatásokra és más állami kiadásokra. A lap arra figyelmeztet, hogy a kötvénypiacokon kialakuló feszültségek több országot egyszerre érintő pénzügyi problémává válhatnak.
6. A mesterséges intelligencia körüli ellenállás erősödése. Az MI-iparágba áramló hatalmas beruházások új gazdasági lehetőségeket teremtenek, de a gyors növekedés pénzügyi kockázatokkal is jár.
Az adatközpontok, fejlett chipek és energiarendszerek finanszírozására egyes vállalatok egyre nagyobb adósságot vállalnak. Ha a befektetések nem hozzák meg a remélt bevételeket, komoly piaci korrekció következhet.
A The Economist a mesterséges intelligencia politikai, pénzügyi és kiberbiztonsági veszélyeire is felhívja a figyelmet. A technológia terjedése közben várhatóan erősödik a nagy technológiai vállalatokkal szembeni társadalmi és szabályozói ellenállás is. A magazin ugyanakkor úgy véli, hogy az MI munkahelyekre és környezetre gyakorolt negatív hatásait illetően bizonyos félelmek túlzóak lehetnek.
7. Újabb rendkívül meleg év. A kiadvány szerint 2027-ben ismét szélsőséges hőmérsékletek, aszályok, erdőtüzek és hőhullámok jelenthetnek veszélyt.
A szerkesztőség az erős El Niño-jelenség éghajlati hatásait is kiemeli. Ez a természetes éghajlati ingadozás világszerte befolyásolhatja a hőmérsékleti és csapadékviszonyokat, bár a következmények régiónként eltérhetnek.
Egy újabb forró év a mezőgazdaságra, a vízkészletekre és az élelmiszerárakra is hatással lehet. A 2026–2027-es téllel kapcsolatos El Niño-előrejelzésekről a Twice.hu korábban külön is beszámolt.
Fogyókúrás gyógyszerek, űripar és Hollywood: ezek is átalakulhatnak
8. Az Ozempic-hatás és a hosszú élet kutatása. A GLP-1-alapú gyógyszerek térnyerése már nem kizárólag egészségügyi kérdés. A The Economist szerint a testsúlycsökkentő kezelések szélesebb körű alkalmazása a fogyasztói szokásokat is átalakíthatja.
A fogyás után megváltozhat a ruházatra, kozmetikumokra, fitneszszolgáltatásokra és élelmiszerekre fordított kiadás. Közben a gyógyszeripar egyre nagyobb figyelmet szentel a hosszú élettartam és az életkorral összefüggő betegségek kutatásának.
Ez nem jelenti azt, hogy az érintett gyógyszerekről bizonyították volna az emberi élettartam meghosszabbítását. A hosszú életre gyakorolt lehetséges hatások további kutatást igényelnek.
9. Az űripar új szakaszba léphet. A magánvállalatok egyre fontosabb szerepet játszanak az űrkutatásban és a műholdak felbocsátásában. A magazin szerint a SpaceX Starship rendszere 2027-ben rendszeres műholdindításokat végezhet, miközben az első magánszektorbeli űrállomás elindítása is napirenden van.
Az űrben működő adatközpontok ötlete szintén komolyabb figyelmet kaphat. A tervek megvalósításának technológiai és gazdasági akadályai továbbra is jelentősek, de a kereskedelmi űripar fejlődése új lehetőségeket nyithat.
10. Hollywood új közönséget keres. A The Economist szerint a nagy filmes franchise-oknak változó nézői elvárásokkal kell szembenézniük. A Star Wars és más ismert sorozatok új alkotásokkal igyekeznek megszólítani a közönséget, miközben az alacsony költségvetésű, független produkciók is egyre nagyobb figyelmet kaphatnak.
A YouTube-ról és más online platformokról érkező alkotók megmutatták, hogy a közönség eléréséhez nem minden esetben szükséges a hagyományos hollywoodi stúdiórendszer. A mesterséges intelligencia pedig a filmkészítés és az utómunka bizonyos költségeit is megváltoztathatja.
A The World Ahead 2027 november 21-i dátummal jelenik meg a The Economist nyomtatott hetilapjában, önálló különkiadásként pedig november 26-tól kerül az újságárusokhoz.
