Feszültté vált a transzatlanti kapcsolat, miután Donald Trump egyértelmű üzenetet küldött európai szövetségeseinek: ha nem csatlakoznak az Iránnal kapcsolatos katonai erőfeszítésekhez, az Egyesült Államok visszafoghatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.
Az amerikai elnök lépése közvetlen nyomásgyakorlásként értelmezhető, amelynek célja egy úgynevezett „hajlandók koalíciójának” létrehozása az Ormuz-szoros újbóli megnyitására. A stratégiai fontosságú tengeri útvonalat Irán gyakorlatilag lezárta, miután az Egyesült Államok és Izrael február végén támadást indított az Iszlám Köztársaság ellen. A szoroson normál esetben a világ olajszállításának mintegy egyötöde halad át.
Trump már korábban is felkérte a NATO vezető haditengerészeti erőit, hogy vegyenek részt a szoros biztosításában, ám több európai főváros elutasította ezt. Több kormány egyértelműen jelezte: a konfliktust nem tekinti saját háborújának, és nem kíván közvetlen katonai szerepet vállalni.
A helyzet azonban új fordulatot vett, amikor a Financial Times által idézett források szerint Trump kilátásba helyezte, hogy leállítja a PURL-kezdeményezésen keresztül Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Ez a program európai finanszírozással működik, és kulcsszerepet játszik Kijev katonai támogatásában.
Mark Rutte közbelépése és a „sürgősségi” nyilatkozat
A kialakult helyzet gyors reakciót váltott ki a NATO vezetéséből. Mark Rutte főtitkár intenzív diplomáciai egyeztetésekbe kezdett, és több alkalommal is egyeztetett Trumppal, valamint Marco Rubio külügyminiszterrel.
Ennek eredményeként március 19-én egy országcsoport – köztük Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – sietve összeállított közös nyilatkozatot adott ki. Ebben azt hangsúlyozták: „Kifejezzük hajlandóságunkat, hogy hozzájáruljunk a megfelelő erőfeszítésekhez az Ormuz-szoros biztonságos átkelésének biztosítása érdekében.”
A tárgyalásokhoz közel álló egyik tisztviselő szerint a dokumentum megszületését közvetlenül Trump fenyegetése gyorsította fel. „Rutte volt az, aki ragaszkodott a közös nyilatkozathoz, mivel Trump azzal fenyegetőzött, hogy kivonul a PURL-ből és általában Ukrajnából.”
Egy másik forrás úgy fogalmazott, hogy az amerikai elnök „meglehetősen hisztérikus” volt az európai vonakodás miatt.
Fokozódó politikai feszültség
A brit kormány ugyan jelezte, hogy már korábban is folytak katonai szintű egyeztetések a szoros védelméről, de nem cáfolta, hogy Washington valóban nyomást gyakorolt a szövetségesekre.
„Trump elnök egyértelműen kifejezte csalódottságát a NATO és más szövetségesek iránt, és ahogy az elnök hangsúlyozta, »az Egyesült Államok nem fogja elfelejteni«” – fogalmazott Anna Kelly a Fehér Ház részéről.
Trump az elmúlt napokban többször is kritizálta az európai országokat, amiért szerinte nem vállalnak arányos terhet az amerikai katonai műveletekben.
„Mi azért vagyunk ott, hogy megvédjük a NATO-t, hogy megvédjük őket Oroszországtól. De ők nem azért vannak ott, hogy minket megvédjenek. Ez nevetséges” – fogalmazott egy kormánygyűlésen.
Az elnök azt is jelezte, hogy „biztosan” fontolóra veszi az Egyesült Államok NATO-ból való kilépését.
Fegyverek, prioritások és bizonytalanság
A közel-keleti konfliktus egy másik következménye a katonai erőforrásokért folytatott verseny kiéleződése. A Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges PAC-3 elfogórakéták iránti kereslet jelentősen megnőtt, mivel ezek kulcsszerepet játszanak mind az iráni támadások elleni védekezésben, mind Ukrajna légvédelmében.
Marco Rubio ugyanakkor hangsúlyozta, hogy eddig nem történt átcsoportosítás: „Még semmit sem irányítottak át.”
Ugyanakkor nyitva hagyta a lehetőséget a jövőbeli változtatásokra: „Ha valamire szükségünk van Amerikának, és az amerikai, akkor azt először Amerikának tartjuk meg.”
