Az Egyesült Államok és európai szövetségesei közötti feszültség új szintre lépett: Donald Trump egy interjúban nyíltan beszélt arról, hogy Washington akár a NATO-ból való kilépést is mérlegelheti. A kijelentés nemcsak hangvételében volt éles, hanem tartalmában is – az amerikai elnök szerint a döntés már túlmutat a puszta mérlegelésen.
A brit Daily Telegraphnak adott interjúban Trump kemény kritikával illette a szövetséget, amelyet „papír tigrisnek” nevezett, és kétségbe vonta annak valódi erejét és hitelességét. A NATO-val kapcsolatos elégedetlensége nem új keletű, de most először utalt arra, hogy a kilépés lehetősége már nem csupán elméleti.
„Igen, azt mondanám, hogy ez már nem áll módunkban újragondolni” – nyilatkozta Trump, amikor arról kérdezték, hogy a jelenlegi konfliktusok után felülvizsgálná-e az Egyesült Államok tagságát. Hozzátette: „A NATO soha nem nyűgözött le. Mindig is tudtam, hogy papír tigrisek, és Putyin is tudja ezt, egyébként”.
A nyilatkozatok hátterében az áll, hogy az európai szövetségesek nem támogatták az Egyesült Államok Irán elleni katonai fellépését. Trump szerint ez alapjaiban kérdőjelezi meg a szövetség működését.
„Mi automatikusan ott voltunk, Ukrajnában is. Ukrajna nem a mi problémánk volt. Ez egy próba volt, és ott voltunk értük, és mindig ott lettünk volna értük. Ők viszont nem voltak ott értünk” – fogalmazott az amerikai elnök.
A NATO működésének központi eleme az úgynevezett 5. cikk, amely kimondja: egy tagállam elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül. Ezt a kollektív védelmi elvet eddig mindössze egyszer alkalmazták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, az Egyesült Államok kérésére.
Trump felvetése, miszerint Washington akár kivonulhat a szövetségből, komoly következményekkel járhat. Bár a döntéshez a Kongresszus jóváhagyása szükséges, már az is jelentős hatással lehet a NATO-ra, ha az Egyesült Államok elköteleződése megkérdőjeleződik.
A Fehér Házból érkező jelzések nem korlátozódnak az elnökre. Marco Rubio külügyminiszter szintén bírálta a szövetséget, és arra utalt, hogy az amerikai részvételt újra kell értékelni.
„Szerintem sajnos nem kétséges, hogy a konfliktus lezárulta után felül kell vizsgálnunk ezt a kapcsolatot” – mondta Rubio a Fox News-nak. Hozzátette: „Ha a NATO csak azt jelenti, hogy mi megvédjük Európát, ha megtámadják, de ők megtagadják tőlünk a támaszpontok használatának jogát, amikor szükségünk van rájuk, akkor ez nem egy túl jó megállapodás. Nehéz ilyen kapcsolatban maradni”.
Trump az interjúban jelezte, hogy „örül” annak, hogy külügyminisztere hasonlóan látja a helyzetet.
A Pentagon részéről Pete Hegseth védelmi miniszter is megszólalt, hangsúlyozva, hogy a NATO-hoz való viszonyulás végső soron az elnök döntése.
„Ami a NATO-t illeti, ez egy olyan döntés, amelyet az elnök belátására bíznak. De annyit mondhatok, hogy sok dolog világossá vált” – mondta. Majd hozzátette: „Amikor további segítséget vagy egyszerű hozzáférést, támaszpontokat és légtérhasználatot kérünk, kérdésekkel, akadályokkal vagy habozással találkozunk”.
Az amerikai elégedetlenség konkrét lépésekben is megmutatkozik. Több európai ország az elmúlt napokban megtagadta, hogy katonai bázisait vagy légterét az amerikai hadműveletek szolgálatába állítsa.
Spanyolország lezárta légterét az Irán elleni támadásokban részt vevő amerikai repülőgépek előtt. Olaszország nem engedélyezte, hogy amerikai gépek egy szicíliai bázison landoljanak a Közel-Keletre tartó útjuk során. Franciaország pedig megtagadta Izraeltől, hogy légterét felhasználják amerikai fegyverek szállítására.
A szövetségesek elutasító magatartása az Ormuz-szoros körüli helyzetben is megmutatkozott: több európai állam nem kívánt részt venni a hajózási útvonal biztosítását célzó esetleges katonai műveletekben.
