A paradicsom az egyik legnépszerűbb kerti növény. Imádjuk a lédús, zamatos termését, ami nem hiányozhat a nyári reggelik mellől, emellett pedig a nevelése is viszonylag egyszerű, így mindenképp csak nyerünk vele, ha energiát fektetünk a termesztésébe. Vannak azonban „csapdák” a paradicsom gondozásában, melyekbe könnyen beleeshetünk, de ha tudatában vagyunk a növény igényeinek, kizárt, hogy elszúrjuk.
Azért ültetünk paradicsomot a kertünkbe vagy akár cserépbe az erkélyünkön, hogy a legtöbbet hozzuk ki a palántáinkból, és élvezhessük a bő termést. Van viszont 3 óriási hiba, melyet akaratlanul is elkövethetünk – ezzel nemcsak a terméshozamnak, hanem magának a növénynek is árthatunk!
A paradicsomoknak van néhány alapvető szükségletük, melyek az egészségük megőrzését szolgálják. A lista élén szerepel a víz, aztán a tápanyagok és a napfény. E hármas nélkül a növények egyszerűen nem tudnak életben maradni, nemhogy jó paradicsomtermést produkálni. Tehát, hogy megfelelő feltételek mellett nevelkedjenek, a paradicsomoknak mindhárom igényét ki kell elégítenünk, méghozzá nagymértékben!
Íme a 3 nagy termesztési hiba, amely árt a paradicsomnövényeknek!
1. A növények körüli talaj csupaszon hagyása
Az egyik legnagyobb és leggyakoribb hiba, melyet a legtöbben elkövetnek a paradicsomtermesztés során, hogy nem adnak a növényeknek védő mulcsréteget. Még ha konténerben vagy cserépben termeszted is a paradicsomot, egy könnyű mulcsréteg óriási segítséget nyújt a növénynek.
Elsősorban nedvesen és hűvösen tartja a talajt a palánták számára – ezt a paradicsomok igencsak kedvelik. Másrészt a gyomoktól is megszabadít, melyek egyébként sok értékes tápanyagtól fosztanák meg a növényeidet, és még betegségeket is terjeszthetnek a paradicsomokra. A mulcs ugyanakkor a foltosságot is megelőzi, a paradicsomok egyik legpusztítóbb betegségét, melyet a talajban élő spórák okozzák.
Ahhoz, hogy a mulcsozás hatékony legyen, gondoskodj arról, hogy a palántáid körüli talajt nagyjából 6-9 cm vastagságú forgács-, fenyőtű-, szalmaréteg, aprított ágak vagy levelek, fűnyesedék borítsa. Ha cserépben neveled a paradicsomot, 1.5-3 cm mulcs a legoptimálisabb. És még egy hasznos tipp: hogy kihozd a mulcsból a maximumot, érdemes néhány centi komposztot tenned alá, hogy a növények extra táplálékhoz jussanak.
2. A növény gyökérzónájának taposása
Bár nem közvetlenül a gyökeret tapossuk, gyakran sétáljuk körbe a paradicsomtöveinket, leszedegetve róluk a mellékhajtásokat, kigyomlálva alattuk a talajt. A gondozási műveletek közben legtöbbször a növények gyökérzónáján lépkedünk anélkül, hogy ezt különösebben veszélyesnek tartanánk – pedig az.
A gyökerek létfontosságúak nemcsak a paradicsom, hanem egyéb palánta számára is. Ezeken keresztül szívja magába a növény a vizet és a tápanyagokat. Ha többször is rátaposunk a földre, mely alatt azok lapulnak, a nyomástól odalent eltöredezhetnek, és ez komoly károkat okozhat a későbbiekben. Továbbá, a testünk súlyától a talaj összetömörül, ezáltal pedig nehézkessé válik a gyökerek számára a légzés, valamint a táplálék és a víz felszívása – vagyis a növény szenvedni fog.
Öntözés, gyomlálás, trágyázás vagy betakarítás során mindig ügyelj arra, hogy a lehető legtávolabb maradj a paradicsompalánták gyökérzónájától, ami akár 30-35 centi átmérőjű kört is leírhat. Ha a talajt lazán és zavartalanul hagyod a tövek körül, a gyökerek szabadon fejlődhetnek – és így a növénynek a legjobb esélye van a sikeres terméshozamra.
3. Helytelen trágyázás
A paradicsomnövényeknek rengeteg tápanyagra van szükségük ahhoz, hogy valóbak kimagasló termést hozzanak. Ez azt jelenti, hogy még ha a lehető legjobb talajba ültetjük is őket, általában többre van szükségük, mint amennyit a talaj biztosítani tud számukra. A legjobb módja annak, hogy a paradicsompalánták megkapják a szükséges extra tápanyagokat, a műtrágya. De – és itt csúsznak el sokan, a műtrágya típusa és a trágyázás módja jelenti a különbséget a siker és a kudarc között.
A műtrágya típusát illetően, válassz olyan készítményeket, melyeknek magasabb a foszfor- és káliumtartalma, mint a nitrogéntartalma. A nitrogén is hasznos: zöldíti a növényeket és segíti a növekedésüket. De a túl sok belőle arra készteti a növényt, hogy csak szárat és lombot növesszen, és ne a termésre koncentráljon. A foszfor viszont az, amit a növények a virágzáshoz és végül a termésképzéshez használnak. A kálium szintén fontos a növények egészségéhez és terméshozamához. A paradicsomtermesztésnél tehát ez a kettő fontosabb, mint a nitrogén.
Olyan műtrágyákat keress, amelyek NPK (nitrogén, foszfor és kálium) aránya a 3-4-6 és 5-10-10 közötti tartományban van. Ezzel elegendő nitrogént adsz a palántáidnak, miközben valóban termésre ösztönzöd azokat.
A trágyázás alapvető szabálya: a több nem mindig jobb. Hatékonyabb, ha folyamatosan, de kisebb adagokban adsz a növényeidnek extra energiát, és mellőzöd a nagy adagokat a tenyészidőszak során.
A túl sok energia egyszerre növekedési őrületbe kergetheti a növényt, mely gyakran megy a terméshozam rovására. A legjobb módja a növények trágyázásának, ha rendszeresen és mértékkel közelítjük meg a dolgot. Tíz-tizennégy naponta javasolt enyhébb adaggal felturbózni az ültetvényt, ami azt jelenti, használd az ajánlott mennyiség felét, és ezzel biztosan nem fogod túlterhelni a növényt. Ellenben állandó, egyenletes energiát biztosítasz számára ahhoz, hogy egészséges maradjon és bő termést hozzon.
