Javában zajlik a paradicsom palántázása, kiültetése. A nappali és éjszakai hőmérsékletek most egyaránt megfelelőek arra, hogy a kis növényeinket kitelepítsük a kertünkbe. A paradicsom egyike azon zöldségeknek, melyek teraszokon is remekül bírják, ezért sokan vágnak bele a termesztésükbe, mert általában sikerrel járnak. A paradicsom ültetését ugyanis nem igazán lehet „elrontani”.
Ahhoz viszont, hogy a legbővebb és legszebb termést kapjuk, nem árt, ha ismerjük a legjobb termesztési módokat.
Kathy Jentz kertész-szakértő olyan hasznos tanácsokkal szolgál, melyekre nemcsak ő személyesen, hanem sok más profi kertész is esküszik. A „titkos” paradicsomtermesztési trükkjeitől meg fogsz lepődni, milyen egyszerűen alkalmazhatók a saját kertedben is.
Az a jó ezekben a praktikákban, hogy nem igényelnek semmilyen különösebb erőfeszítést vagy kellékeket – csupán hajlandóságot arra, hogy merj változtatni a jó érdekében, és ints búcsút az eddigi ültetési szokásaidnak.
Kevesen tudják, hogy a hagyományos ültetési módszer, melynek értelmében csak a meglévő gyökereket helyezzük a talajba, kevésbé hatékony. A paradicsom ugyanis új gyökereket hajt a talajba temetett bármelyik szárból, ezért érdemes a palánták alsó leveleit levágni, és csak „a legfelső néhány legerősebb és legnagyobb levelet” megtartani, javasolja Jentz. Ha így ültetjük a gödörbe a paradicsomokat, erősebb gyökerekre, ezáltal egészségesebb növényekre és bő termésre számíthatunk.
Néhány kertész által kedvelt módszer, ha magát a szárat mélyen a talajba temeti, és csak a levelek látszanak ki a földből. Vagy, ahogy Jentz és sok más szakértő is teszi, feszegesd a saját határaidat, és próbáld ki te is a paradicsompalánták vízszintes ültetését!
A szakértő azt tanácsolja, áss egy keskeny, vízszintes árkot a talajba, és fektesd bele a frissen lecsupaszított palántaszárat. Ezután nagyon óvatosan hajtsd fel a megmaradt néhány felső levelet úgy, hogy azok csak 3-5 centiméterrel legyenek a talaj fölött. Innen töltsd vissza a földet az árokba, és öntözd meg jól, ahogyan általában szoktad.
„Ezáltal a gyökérzóna sokkal nagyobb területet kap, hogy elterjedjen és meghonosodjon, ami végül sokkal erősebb gyökereket és egészséges növényt eredményez” – magyarázza Jentz.
Meglehet, hogy a javasolt módszerektől most felhúzod a szemöldököd, és kételkedsz a hatékonyságukban, de biztosítunk róla, sok sikeres kertész használja ezeket, Jentz pedig azt is elárulta, a forradalmi módszerek által „egészségesebb és robusztusabb növényei vannak”, mint azelőtt.
Bár a „titkos” trükk kizárólag a paradicsomra vonatkozik, és ugyanebben a formában nem lehet más növényeken megismételni, Jentz mégis megjegyzi, akár más palánták is profitálhatnak a módszerből – például a burgonya, amely szintén a paradicsom növénycsaládjához tartozik, és ezáltal sikeresebb lehet a termesztése.
A burgonya esetében a kertész-szakértő azt javasolja, a vetőburgonyát ugyanúgy ültessük el egy gödörbe, mint bármelyik hagyma- vagy gumós növényt. Miután azonban a növény körülbelül 30 centire a talajon kívülre nőtt, töltsük fel földdel, temessük be a növényt, és csak kb. 4-5 centiméternyi felső levelet hagyunk szabadon – ezt a folyamatot nevezzük „burgonyatöltésnek”.
Érdemes megismételnünk ezt a folyamatot néhányszor a szezon során, ahogy a növény magasabbra nő. A betakarítás idején csak „át kell ásnunk” a dombot, és szemmel is láthatjuk, hogy minden egyes szint mentén, ahogy betemettük a növényt, kialakultak a gumók, és így sokkal nagyobb termést hozhat az ültetvényünk, mintha csak az eredeti ültetési szinten hagytuk volna – magyarázza Jentz.
Visszatérve a paradicsomra, a virágzásában is besegíthetünk annak érdekében, hogy a nyár végén a legjobb és legegészségesebb, termésekkel megrakott paradicsompalántákat biztosítsuk. Ennek kulcsa a hőmérséklet, állítja Jentz.
Szerinte gyakori hiba, hogy az otthoni kertészek túl korán ültetik ki a palántákat a szabadba, amikor a talaj még hideg. Így a növények hetekig csak ülnek és várnak, amíg kibontakozhatnak a gyökereik.
A kertész-szakértő szerint érdemes türelmesnek lenni, és megvárni, míg a talaj hőmérséklete beáll 18-21 Celsius fokra. Úgy véli, ha eltekintünk a naptártól, és a levegő hőmérsékletétől függetlenül a talaj hőmérsékletére összpontosítunk, elkerülhetjük a palánták sérülését és a növekedésük elmaradását.
Csak akkor ültessük ki a növényeinket a szabadba, amikor a föld is megfelelő hőmérsékletű, így a kis palántáknak a legjobb esélyük lesz arra, hogy később hatalmas, magas terméshozamú növényekké fejlődjenek.
