Az öntözés az egyik legfontosabb feladat a növények gondozása esetében, különösen akkor, ha szobanövényekről van szó, amik nem kapnak esővizet. Az öntözés történhet alulról vagy felülről is, és mindkét módszernek megvannak a maga hátrányai és előnyei egyaránt. Gyakran a növény fajtájától, méretétől és a termesztési körülményektől függ, hogy melyik technika a legalkalmasabb.
Az általános nézet szerint a cserepes növények öntözésének leghatékonyabb módja az alulról történő öntözés. Ez alaposan átitatja az egész talajt, elősegíti az erős gyökérfejlődést, és segít elkerülni számos gombás betegséget, amelyek a felülről történő öntözéssel járhatnak.
Annak megítéléséhez, hogy mikor és hogyan öntözzük a növényeket, meg kell próbálnunk megérteni sajátos igényeiket. Vannak olyan növények, amik azt szeretik, ha alulról öntözik őket, míg mások a felülről történő öntözést kedvelik, például a nagyobb cserepes növények. Mindkét esetben vannak bizonyos taktikák, amikkel hatékonyabbá tehetjük az öntözést.
Az alulról történő öntözés előnyei
Ez a módszer lényegében azt jelenti, hogy a cserepet egy vízzel teli tartályba helyezzük (vagy egyszerűen megtöltjük vízzel a cserép aljat). A talaj szivacsként viselkedik, és a kapilláris hatás révén felszívja a vizet. Ez hatékony módja lehet a konténeres növények és szobanövények öntözésének. Ezzel a módszerrel biztosíthatjuk, hogy nem csak a talaj felső rétege nedvesedik át, és a víz egyenesen a gyökerekhez jut.
A hatékony öntözés nem annyira a víz mennyiségéről, mint inkább annak helyes eloszlatásáról szól, arról, hogy a gyökerek minél több vizet tudjanak felszívni. A kapilláris hatáson alapuló alulról történő öntözés elősegíti az egészségesebb gyökérzet fejlődését, miközben a levelek szárazon tartásával csökkenti a betegségek kockázatát. A felülről történő öntözés esetében ugyanis a levelekre cseppenő víz számos gombás betegséghez vezethet.
Ez a módszer általában a cserepes növények, a palánták és az érzékenyebb fajták esetében hatékony, bár a kapilláris hatás nagyobb cserepekben vagy kevésbé nedvszívó talajban kevésbé működik.
A felülről történő öntözés hatékonysága
Nem mindig van lehetőségünk alulról öntözni a növényeinket, például ha kerti virágágyásokról van szó. A felülről történő öntözés lényegében az esőt imitálja, és a legtöbb szabadtéri növény esetében hatékony lehet.
De cserepes szobanövényeket is öntözhetünk így, ez ugyanis gyorsabb eljárás, mint az alulról történő öntözés. A nagy konténerekben lévő növényeket különösen érdemes lehet így öntözni, mivel a nagy mennyiségű talaj sokkal lassabban szívja fel a vizet.
A lényeg az, hogy az öntözést a lehető leghatékonyabbá tegyük. A cél az, hogy a víz a talaj mélyebb rétegeibe hatoljon, és elérje a teljes gyökérrendszert. Ezt el lehet érni lassú, hosszabb ideig tartó öntözéssel, vagy olyan csepegtető öntözőrendszer használatával, amely közvetlenül a gyökérzónába juttatja a vizet.
Vannak esetek, amikor még a kisebb cserepekben lévő növényeknek vagy szobanövényeknek is jót tesz, ha felülről öntözik őket. Az alulról történő öntözés idővel só lerakódáshoz vezethet a talajban, ami káros a növényekre.
Ha a két öntözési mód keverékét alkalmazzuk, megakadályozhatjuk a sók és más ásványi anyagok lerakódását. Ehhez néhány havonta folyamodjunk felülről történő öntözéshez, akkor is, ha általában alulról öntözzük a növényeinket. Ha felülről öntözünk, mindig figyeljünk arra, hogy a víz kifolyjon a cserép aljba, így biztosak lehetünk abban, hogy kimossa a sókat a talajból.
Vannak olyan növények, amik előnyben részesítik az alulról történő öntözést
Bár az alulról történő öntözés sok növény számára előnyös, vannak olyan fajták, amik különösen előnyben részesítik ezt a módszert. Az egyik ilyen példa az afrikai ibolya, vagy elterjedtebb nevén fokföldi ibolya, aminek a levelei megfoltosodhatnak, ha víz éri őket.
De vannak más szobanövények is, amik ezt a módszert kedvelik: például a csokros inda (vagy zöldike), a filodendronok, a vitorlavirágok és a Crassula. Ugyanakkor a palánták, fiatal növények is érzékenyek a felülről történő öntözésre. Az alulról történő öntözés a föld nélküli keverékben, például tőzegmohában vagy kókuszrostban nevelt növények esetében is ajánlott.
Olyan növények is vannak, amiket jobb felülről öntözni
A pozsgás növényeket, az aloét és a zebralevelet (Calathea) például felülről kell öntözni. Ezeknek a növényeknek nincsenek mélyre hatoló gyökereik, ezért így könnyebben jutnak hozzá a szükséges vízhez. A kaktuszokat is lehet felülről öntözni, de palack vagy öntözőkanna használata helyett egyszerűen töltsünk meg egy vödröt vízzel, és merítsük bele a teljes növényt cserepestől, ezzel ugyanis a port is eltávolíthatjuk róla.
A nagyobb szobanövényeknek, például a trópusi növényeknek és a széles levelű növényeknek is előnyös a felülről történő öntözés. Ez utánozza a természetes esőzéseket, és megtisztíthatja a leveleket a felgyülemlett portól, ugyanakkor a rovarokat is eltávolíthatja a levelekről és a szárakról.
A túlöntözés veszélye
Alulról történő öntözés esetén megvan a veszélye annak, hogy túlöntözzük a növényeket, ami viszont a gyökerek rothadását eredményezheti. Ez akkor történik meg, ha hagyjuk a növényt hosszabb ideig vízben állni. Soha ne hagyjuk a növényeket fél óránál hosszabb ideig vízben állni, és mindig öntsük ki a felesleges vizet a cserép aljból. A legfontosabb tanulság, hogy nem minden növény veszi fel ugyanolyan gyorsan a vizet, és minden növénynek sajátos igényei vannak, amiket figyelembe kell vennünk.
Akár felülről, akár alulról öntözzük a növényeinket, az öntözés célja mindig az, hogy a lehető legtöbb víz jusson a gyökerekhez, ahol a legnagyobb szükség van rá.
