Élet szemüveg nélkül… összezavaró és értelmetlen – azok számára, akiknek szükségük van a lencsékre a látáshoz. Csak azok tudják igazán, akik szemüveget viselnek, hogy mennyire kellemetlen és frusztráló érzés annak hiányában megkezdeni a napot, nem beszélve a fejfájásról és a zavaros látásról, ami azonnal jelentkezik, ha nincs nálad a lencséd.
Közülünk legtöbben az évek múltával igényeljük a szemüveget, és elég csak néhány hónapig viselnünk, máris képtelenek vagyunk meglenni nélküle! Ha véletlenül otthon felejtenénk, a napunk odalesz… ingerültek vagyunk, zsémbelünk, nem látunk, képtelenek vagyunk a munkánkra összpontosítani, szétesünk. Akkor mit szóljon egy kisgyerek, aki előtt csak most bontakozik ki a világ?!
Tilly látási problémákkal született, ezért már pici baba korától szemüveget kell hordania. Első pár lencséit 3 hónaposan kapta, nagyjából abban az életkorban, amikor a világ kezdett menyílni előtte, így a segédeszköznek köszönhetően ő sem maradt le az élet gyönyörűségeiről.
Ahogy az anyukája felhelyezte az orrocskájára a szemüveget, a kislány mosolya a füléig ért. De az igazán emlékezetes pillanatot akkor élte át, amikor először meglátta az édesanyja arcát. A reakciója annyira megható és örömteli, hogy azt szavakkal képtelenség leírni! Az érzés, amikor megnyílik előtted a látóhatár, kivilágosodik a téged körülvelő világ, megtelik színnel és élettel, amikor rájössz, hogy minden, amit eddig láttál, az csak parányi töredéke a valóságnak, és akiket ismertél, azok annál sokkal fantasztikusabb emberek – felfoghatatlan!
Az apa, aki egyébként a videót rögzítette, csak ennyit tudott hozzáfűzni: „Azt hiszem, tetszik neki.” És ez a legkevesebb, Tilly ugyanis a fellegekben szállt örömében! Nézd meg a cuki kis videóját!
https://www.youtube.com/watch?v=yO5U7vH6pYk
