A boldogság, mint tudjuk, cseppet sem egy tartós állapot: egyik percben van, majd egy pillanat alatt tovaillan. Sokszor tudatosan kell dolgozni azért, hogy boldogok legyünk, észrevegyük a szép dolgokat és szárnyaljunk.
Az igazi boldogság az, amikor valamelyik érzékszervünket, szemünket, fülünket, szívünket, lelkünket valami olyan csoda üti meg, hogy borsózni kezd tőle a hátunk. Ez az az érzés, amit nem lehet elmagyarázni, átadni. A boldogság-érzéshez, egyre inkább hiszem, hogy valami különleges belső képesség szükségeltetik.
A következő videó igazán boldogságos. Amint a kék szalaggal játszik az elefánt, önfeledten, mosolyogva, pihekönnyűen fordulva egyik oldalról a másikra, mintha egy tíz dekás lepke lenne-leírhatatlan.
Az önfeledt gyakorlatok közben szinte embermódra öleli meg, és üdvözli társát. Faa Mei egy thaiföldi elefánt, az Elephant Nature Park lakója.
