Amikor egy nőből anya lesz, a világa teljesen átértékelődik. A szeretet, ami a pocakjában lévő magzattal együtt a szívében is növekszik, szavakkal leírhatatlan. Ez az érzés csak fokozódik, amikor a kisbaba megszületik, és az édesanyja először a karjaiban tarthatja őt – éppen ezért szívbemarkoló a fájdalom, ha valami okból a várva várt kapcsolódás mégsem történik meg…
María Angélica González abba a szerencsétlen helyzetbe került, hogy át kellett élnie életének legmegrázóbb élményét. Több mint négy évtizeddel ezelőtt, amikor világra hozta a gyermekét, a nővér közölte vele, hogy a csecsemő koraszülött, és speciális gondozásra szorul.
Ezt követően azonban a kisbaba, akinek az érkezésére a nő kilenc hónapot várt, nem volt többé. Maríával elhitették, hogy az újszülött kisfia meghalt, ő pedig az elkövetkező 42 évben ebben a hazugságban élt.
Az igazságot maga María fia, Jimmy Lippert Thyden fedte fel, miután értesült egy másik hasonló esetről, ami szöget ütött a fejébe. Az elméje egyből megkérdőjelezte a valódi származását.
A fiú a virginiai Arlingtonban nőtt fel abban a tudatban, hogy szülőföldjén, Chilében nincsenek élő rokonai. Addig nem is gyanakodott, míg szembe nem találta magát egy másik konkrét esettel. Egy kis kutatómunkával végül kiderítette, átverték őt, akárcsak az édesanyját, és 42 közös évet raboltak el tőlük.
Anyja és fia a chilei Valdiviában találkozott egymással, María lakhelye előtt. A nő zokogott, amint megpillantotta a halottnak hitt gyermekét. Jimmy anyanyelvén, spanyolul üdvözölte az édesanyját, aztán szorosan átölelték egymást, és nem tudták visszatartani a könnyeiket.

„Te amo mucho” („nagyon szeretlek”)” – szólt végül a fiú, akinek a szavaiban minden öröm és bánat tükröződött. María a meghatódottságtól alig tudott megszólalni. „Ez egy isteni csoda” – vallotta később egy videóbeszélgetésben. Az a tény, hogy a gyermeke él, és ott áll mellette nem más, mint egy csoda.
Jimmy ma már nős férfi és kétgyermekes édesapa. A virginiai Ashburnben él feleségével és két lányával. Így fogalmazott az édesanyjával való találkozás kapcsán: „Örülök a mostani pillanatoknak, de sajnálom, hogy elvesztettem 42 évet a családommal, a testvéreimmel, vele”.
Bár valóban megfosztották a férfit az identitásától, a kultúrájától, a szüleitől és az anyai szeretettől, a történetben mégis van valami felemelő. Az, hogy minden emberi gonoszság dacára egymásra találtak, és életük hátralevő részét együtt tölthetik.
Jimmy kezdetben tétovázott, hogy érdemes-e felbolygatni a múltat, de amikor a felesége elvetélt, és elvesztették az ikerlányaikat, a tragikus eset észhez térítette őt: „Csak arra tudtam gondolni, hogy ha van egy nő a világon, aki elszenvedte ezt a kínt… akkor szörnyeteg lennék… ha megtagadnám az igazságot, hogy ez a nő megtudja, hogy élek” – fogalmazott a férfi.
Jimmy idén már az újonnan megtalált családjával együtt ünnepelte 42. születésnapját. 42 lufit pukkantott ki, amelyek az elszalasztott éveket jelképezték. Megható módon az egyik léggömbön az édesanyja üzenete volt: „Te vagy a történetem legszebb fejezete!”
María és Jimmy esete sajnos nem egyedi. Az emberjogi képviselők szerint, az 1960-as évektől az 1990-es évekig több mint 20.000 csecsemőt – elsősorban chilei hátrányos helyzetű családokból – vettek el illegálisan, és adtak örökbe gyanútlan szülőkhöz más országokban.
Ezt a kegyetlen és felháborító rendszert a bábáktól és orvosoktól kezdve a papokon át a bírákig egy szindikátus építette ki, elsősorban haszonszerzés céljából, de politikai okok is álltak a hátterében.