Háború, katonai sorozás, gazdasági összeomlás és súlyos társadalmi zavargások – meglehetősen sötét képet fest 2027-ről Jiang Xueqin, akit az interneten egyre gyakrabban „kínai Nostradamusnak” neveznek. A férfi azért került reflektorfénybe, mert évekkel korábban több olyan geopolitikai fordulatot is előrevetített, amely később részben bekövetkezett. Most öt olyan folyamatot vázolt fel, amelyek szerinte egymást erősítve vezethetnek rendkívül veszélyes helyzethez.
Jiang Xueqin kínai–kanadai oktató és kommentátor, a Predictive History YouTube-csatorna készítője. Elemzéseiben történelmi mintázatokból, geopolitikai érdekekből és játékelméleti megközelítésekből próbál következtetni arra, milyen irányba haladhat a világ.
A „kínai Nostradamus” elnevezés azután kezdett elterjedni vele kapcsolatban, hogy 2024 májusában Donald Trump választási győzelmére, valamint az Egyesült Államok és Irán közötti háborús konfliktusra is esélyt látott. Trump valóban visszatért a Fehér Házba, Jiang korábbi Iránnal kapcsolatos kijelentései pedig később szintén nagy figyelmet kaptak.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Jiang tévedhetetlen lenne. A jóslatait nyomon követő adatbázisban több olyan korábbi előrejelzés is szerepel, amelyet tévesnek vagy még bizonyítatlannak minősítenek. Így a 2027-re vonatkozó kijelentéseit sem biztos jövőként, hanem egy lehetséges geopolitikai forgatókönyvként érdemes kezelni.
1. Az Egyesült Államok szárazföldi háborúba bonyolódhat Iránban
Jiang első és talán legsúlyosabb előrejelzése szerint az Egyesült Államok teljes körű szárazföldi katonai műveletet indíthat Iránban.
Úgy véli, hogy egy ilyen háború gyors győzelem helyett hosszú, nehezen lezárható konfliktussá válna, amely évekre leköthetné az amerikai haderőt.
Jiang szerint Irán földrajzi adottságai és egy elhúzódó gerillaháború lehetősége miatt az Egyesült Államok rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetne. Egy korábbi elemzésében már azt állította, hogy amennyiben Washington nagy számban küldene szárazföldi katonákat Iránba, a konfliktus katasztrofálisan végződhetne Amerika számára.
2. Visszatérhet a katonai sorozás az Egyesült Államokban
A második jóslat szorosan kapcsolódik az elsőhöz.
Ha az amerikai hadsereg egy elhúzódó háborúba kerülne, Jiang szerint Washingtonnak egyre több katonára lenne szüksége. Emiatt úgy véli, hogy 2027-re akár a kötelező katonai szolgálat valamilyen formájának előkészítése is napirendre kerülhet.
Jiang azt feltételezi, hogy különösen a fiatalabb generáció ellenállása okozhatna komoly társadalmi feszültséget.
Az elemző a vietnámi háború korszakához hasonlítja a lehetséges helyzetet: egy népszerűtlen külföldi háború és a sorozás együttesen könnyen tömeges tiltakozásokat válthatna ki.
3. Nemcsak külföldön, hanem Amerika utcáin is megjelenhet a hadsereg
Jiang harmadik előrejelzése már nem Iránról, hanem az Egyesült Államokon belüli eseményekről szól.
Szerinte 2027-re jelentősen megnőhet az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal, az ICE szerepe, miközben a Nemzeti Gárda jelenléte is általánosabbá válhat az ország nagyvárosaiban.
Jiang úgy látja, a külföldi háború, a bevándorlás körüli konfliktusok, a politikai megosztottság és az esetleges sorozás együtt olyan mértékű tüntetéshullámot idézhet elő, amelyre a szövetségi kormányzat egyre erőteljesebb biztonsági intézkedésekkel válaszolhat.
4. Globális gazdasági összeomlástól tart
A negyedik jóslat már messze túlmutat az Egyesült Államokon.
Jiang Xueqin szerint egy jelentős geopolitikai konfliktus olyan láncreakciót indíthat el, amely az egész világgazdaságot megrázza.
Különösen sérülékenynek tartja a modern, „just in time” ellátási rendszert, amelyben a vállalatok csak minimális készleteket tartanak fenn, és nagymértékben támaszkodnak a folyamatos nemzetközi szállításokra.
Egy súlyos háború, energiaellátási probléma vagy a fő kereskedelmi útvonalak megszakadása így gyorsan áruhiányhoz és dráguláshoz vezethetne.
Jiang szerint egy komoly piaci összeomlás az átlagembereket is közvetlenül érintené: emelkedhetnének az élelmiszerárak, megszakadhatnának ellátási láncok, miközben sok család megtakarításainak értéke is jelentősen csökkenhetne.
5. Szerinte kialakulhatnak egy amerikai „polgárháború” feltételei
Az ötödik jóslat Jiang legsötétebb forgatókönyve.
Az elemző szerint 2027-re egyszerre több olyan tényező is jelen lehet az Egyesült Államokban, amelyek súlyos belső konfliktusokhoz vezethetnek.
Fontos, hogy Jiang nem egy klasszikus polgárháborút képzel el két egymással szemben álló hadsereggel.
Inkább egy szétszórt, tartós társadalmi konfliktusról beszél: tüntetésekről, zavargásokról, politikai erőszakról és különböző csoportok közötti összecsapásokról, amelyek egyszerre az ország számos pontján jelenhetnek meg.
Korábbi elemzéseiben is beszélt egy lehetséges „második amerikai polgárháborúról”, amelyet nem egyetlen nagy összecsapásként, hanem akár évtizedeken át tartó erőszakos periódusként képzelt el. Ez az előrejelzése jelenleg természetesen továbbra is igazolatlan.
Nem egyetlen eseménytől tart, hanem attól, hogy minden egyszerre történik meg
Jiang szerint a legnagyobb veszélyt nem önmagában az öt forgatókönyv valamelyike jelenti.
A valódi probléma akkor kezdődne, ha több válság egyszerre következne be: Amerika beleragadna egy költséges iráni szárazföldi háborúba, katonákat kellene soroznia, miközben otthon tömeges tiltakozások kezdődnének, a Nemzeti Gárdát nagyvárosokba vezényelnék, és ezzel egy időben világgazdasági válság és élelmiszerár-emelkedés sújtaná a lakosságot.
Ebben látja azt a kombinációt, amely szerinte különösen veszélyessé teheti 2027-et.
A hangzatos „kínai Nostradamus” elnevezés ellenére Jiang Xueqin nem jós vagy próféta. Kínai–kanadai oktató és geopolitikai kommentátor, aki történelmi párhuzamokra és saját elemzési modelljeire alapozza előrejelzéseit. Egy pekingi középiskolában tanít, a „Professor Jiang” nevet pedig elsősorban online szerepléseiben használja.
