Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába vagy kövesd legújabb Facebook oldalunkat!

A régészek néha szokatlan temetkezésekre bukkannak: arccal lefelé eltemetett embereket, vagy karóval átdöfött holttesteket találnak. A Berni Egyetem kutatói ezeket a különös temetkezési módokat vizsgálták, azok közül is az arccal lefelé való temetkezést.

A PLOS One tudományos lapban megjelent tanulmány összesen 95 arccal lefelé eltemetett testet vizsgált meg, hogy fényt derítsenek az európai középkori temetkezés e furcsa szokásának forrásaira. A kutatás német nyelvterületeket érintett, vagyis a mai Svájc, Németország és Ausztria területét.

A kora középkor idején azt a néhány testet, amit így temettek el, általában a temető központi részében, vagy akár a templom belsejében helyezték el. Ezeket a testeket sokszor ékszereikkel együtt, drága ruhákban temették el, és a tanulmány szerzői szerint magas rangú nemesek és papok lehettek, és ezzel a temetkezéssel „az Isten előtti alázatukat” mutatták ki.

A késő középkorban és kora újkorban az arccal lefelé való temetkezések száma hirtelen megnövekedett. A templomokba, kápolnákba való temetkezés fokozatosan csökkent, és az így eltemetett holtestek sokszor a temetők szélein kerültek elő.

Az antropológusok megfigyelték, hogy ezeknek a temetkezéseknek a növekedése egybeesett az élőhalottakról és vámpírokról szóló mítoszok növekvő népszerűségével. A német folklórban feltűnik a Nachzehrer alakja: ez a lény a mítosz szerint megeszi a saját halott húsát, és halálos betegségekkel fertőzi meg a körülötte élőket.

A mítosz születése nagyjából egybeesik azzal az időszakkal, amikor Európában kitört az első pestisjárvány. A járvány sújtotta Európában a mítosznak meggyőző logikája lehetett: amikor az áldozat közeli hozzátartozóinál a temetést követő napokban jelentkeztek az első tünetek, úgy tűnhetett, mintha a sírból átkozta volna meg őket a halott.

Fotó: LANDESDENKMALAMT BERLIN, CLAUDIA MARIA MELISCH/nationalgeographic.co.uk

Ugyanakkor az emberek a hulláktól is rettegtek. A pestis gyorsan ölt, és a testeket nem tudták elég gyorsan eltemetni – ezek pedig felpuffadtak és mindenféle furcsa hangot hallattak, amint beindultak a bomlási folyamatok.

A tudósok szerint tehát a betegség elleni védekezés lehetett a szokatlan temetkezések egyik lehetséges oka. A test arccal lefelé való eltemetése kezdetleges, babonás védekezés volt a betegség terjedésének megállítására.

A kutatók azt tervezik, hogy a jövőben DNS-vizsgálatokat végeznek az arccal lefelé eltemetett testek esetében, így kiderülhetne, hogy pestis áldozatai voltak-e.

Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!