Bármennyire is hihetetlen, több mint 200 millió forint értékű összeget fordítottak (eddig) annak a felkutatására, hogy pontosan miért pöttyösek a dalmátkutyák. E hatalmas összeg láttán, a dalmaták foltjainak rejtélye alaposan megdolgoztathatta a tudósokat, akik állítólag dűlőre jutottak – a dalmátkutyák pöttyei mögött egy igazi szenzáció rejlik, amitől valószínűleg te is eldobod az agyad!
A dalmaták minden bizonnyal a 101 kiskutya című családi filmnek köszönhetik a népszerűségüket, hiszen ki tudna ellenállni ennyi apró, hófehér kis szőrmóknak, aranyos fekete pöttyökkel? (SzörnyElla DeFrász is képtelen volt rá…) De elgondolkodtál már azon, hogy vajon mi okozhatja az ikonikus mintázatukat?
A Reddit-en igazi párbaj indult el az elméletek között, melyeket a felhasználók évek hosszú során át megosztottak egymással. Az érvek között szerepeltek a tenyésztési különbségek, a gének és a puszta szerencse is.
A szakértők viszont csak most kerültek közelebb ahhoz, hogy megfejtsék a rejtélyt. Bármennyire is sokkol az összeg, közel félmillió fontot költöttek eddig a kutatásokra és vizsgálatokra, hogy egyszer s mindenkorra megoldhassák a dalmata-rejtélyt.
A kutatás vezetője, Dr. Richard Mort a Lancaster Egyetemről kifejtette: „az emberi szelektív tenyésztés hatására a háziállatoknál feltűnő pigmentáció alakult ki. A dalmaták jellegzetes foltos mintázatukkal már régóta lenyűgözik a tenyésztőket, a genetikusokat és a fejlődésbiológusokat”.
A pöttyeik hátterében az egyszerű pigmentáció áll – ez a bőr, a szőrzet és a „melanociták” néven ismert sejtek közötti reakcióra utal, amelyek együttesen a színező hatást hozzák létre.
Összehasonlításképpen: minden embernek ugyanannyi melanocitája van, de az általunk termelt melanin mennyisége egyénenként változik. Más szavakkal, a sötétebb hajú, sötétebb bőrű és sötétebb szemű embereknek jóval több melaninjuk van, mint a világosabb vonásokkal rendelkezőknek.
Az emberi test pigmentációja is tartogat érdekességeket: például aki szeplős, az születhet a melanociták csoportjaival, míg a vitiligót, a fehér foltokat a bőrön a melanin hiánya váltja ki. Ehhez hasonlóan, az állatoknál is alakulhatnak ki csíkok, foltok és pöttyök e bizarr melanocita-hatás miatt.
A dalmatáknál, konkrétan a jellegzetes mintázatot javarészt a „melanocitákkal benépesített szőrszálak” alkotják egy olyan szőrzetben, amelyből teljesen hiányoznak ezek a pigmentsejtek – magyarázzák a tudósok, akik még mindig nem tudják, miért is van ez így. Hogy kiderítsék, a közeljövőben egy olyan összetett modellt építenek, melyből pontosan megtudhatják, hogyan születik minden egyes folt.
„Bár a közelmúltban elért eredmények alapján sikerült azonosítani a dalmata foltokkal kapcsolatos genetikai mintákat, a mögöttes molekuláris és fejlődési mechanizmusok, amelyek ezeket a mintákat létrehozzák, még mindig kevésbé ismertek” – nyilatkozta dr. Barbara Shih a Lancaster Egyetemről, amely a Bath-i Egyetemmel karöltve részt vesz majd a négyéves „Spot the Difference” nevű kutatási projektben.
