Sokan a kullancsokat elsősorban a Lyme-kórral vagy más fertőző betegségekkel kapcsolják össze, a szakértők azonban egy másik, jóval kevésbé ismert veszélyre is figyelmeztetnek. Egyetlen kullancscsípés ugyanis olyan súlyos allergiát indíthat el, amely teljesen megváltoztathatja az érintettek életét.
Ez az úgynevezett alfa-gal szindróma, egy különleges allergiás állapot, amely miatt a szervezet hevesen reagálhat a vörös húsra, de bizonyos esetekben akár tejtermékekre vagy zselatint tartalmazó ételekre is.
A betegséget nagyjából 15 évvel ezelőtt hozták először összefüggésbe bizonyos kullancsfajokkal. A legtöbb kullancs által terjesztett betegségtől eltérően ezt nem baktérium vagy vírus váltja ki, hanem az immunrendszer túlzott reakciója egy alfa-gal nevű cukormolekulára.
Az Associated Press szerint ez a molekula szinte minden emlős húsában megtalálható, így a marhahúsban, sertéshúsban vagy bárányban is. Az emberekben és más főemlősökben azonban természetes módon nincs jelen.
A probléma ott kezdődik, hogy bizonyos kullancsok nyála is tartalmazhat alfa-galt, amelyet csípéskor közvetlenül a véráramba juttatnak.
Ezután a szervezet immunrendszere antitesteket kezdhet termelni ellene.
A későbbiekben, amikor az érintett személy vörös húst vagy bizonyos tejtermékeket fogyaszt, a szervezet ezt veszélyforrásként érzékelheti, és allergiás reakcióval válaszolhat.
Az egyik legkülönösebb sajátossága ennek az allergiának, hogy a tünetek gyakran csak órákkal az étkezés után jelentkeznek.
„A bőr kiváló út az allergiás reakció kiváltásához” – magyarázta Dr. Scott Commins, az alfa-gal szindróma kutatója az University of North Carolina.
A szakember szerint a szervezet egészen másként reagál arra az alfa-galra, amely csípés útján jut be, mint arra, amely normál emésztési folyamat során.
A tünetek skálája széles lehet.
Megjelenhet csalánkiütés, viszketés, szédülés, az ajkak vagy a torok duzzanata, nehézlégzés, valamint emésztőrendszeri panaszok, például hányinger, hányás vagy hasmenés.
A legsúlyosabb esetekben anafilaxiás sokk is kialakulhat, ami azonnali sürgősségi ellátást igényel.
A szakértők szerint az elmúlt években egyre több esetet diagnosztizálnak, részben azért, mert nőtt az ismertsége, részben pedig azért, mert a kullancsok egyes fajai egyre nagyobb területeken terjednek.
Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) 2023-ban közzétett adatai szerint körülbelül 450 ezer amerikai lehet érintett.
„Úgy gondolom, hogy a magyarázat részben abban rejlik, hogy egyre több ember ismeri ezt a szindrómát, és figyel a tünetekre” – mondta Maria Diuk-Wasser, a Columbia University kutatója.
A diagnózis nem egyszerű.
Az orvosok a tünetek alapján, a korábbi kullancscsípések előzményeinek ismeretében, valamint egy speciális vérvizsgálat segítségével állapítják meg, amely az alfa-gal elleni antitesteket mutatja ki.
Dr. Scott Commins ugyanakkor figyelmeztet: „A vérvizsgálat nagyon hasznos, de a diagnózishoz nem lehet kizárólag rá támaszkodni. Szükség van a klinikai tünetekre is.”
A kezelés jelenleg főként a kiváltó élelmiszerek kerüléséből áll.
Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek le kell mondaniuk az emlősök húsáról, és sok esetben a tejtermékekről vagy a zselatint tartalmazó termékekről is.
Akik súlyos reakciókra hajlamosak, azoknak az orvosok azt javasolják, hogy mindig tartsanak maguknál epinefrin-tartalmú autoinjektort.
Két évvel ezelőtt az amerikai hatóságok engedélyezték a Xolair alkalmazását több ételallergia, köztük az alfa-gal szindróma kezelésére.
A gyógyszer nem szünteti meg az allergiát, de segíthet csökkenteni a reakciók súlyosságát, ha az érintett véletlenül mégis kapcsolatba kerül a kiváltó anyagokkal.
A szakértők szerint egyes betegeknél az allergia idővel enyhülhet, sőt akár teljesen meg is szűnhet. Egy dolog azonban továbbra is kulcsfontosságú: az újabb kullancscsípések elkerülése.
