KezdőlapVilág10 tonna műanyagból és 30 ezer eldobott papucsból építettek hajót: ma Afrika...

10 tonna műanyagból és 30 ezer eldobott papucsból építettek hajót: ma Afrika partjainál hirdetik az újrahasznosítás erejét

-

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!


Évente hatalmas mennyiségű műanyaghulladék kerül Kenya természetes vizeibe, strandjaira és hulladéklerakóiba. A probléma évtizedek óta súlyos környezeti kihívást jelent, mégis egy különleges kezdeményezés bebizonyította, hogy a kidobott hulladékból is születhet valami egészen rendkívüli.

Hirdetés

Így készült el a Flipflopi, a világ első hagyományos hajója, amelyet szinte teljes egészében újrahasznosított műanyagból építettek meg. A különleges vízi jármű ma már nemcsak Afrika partjai mentén közlekedik, hanem a fenntarthatóság egyik legismertebb jelképe is lett – írja a Times of India.

Kenya műanyaghulladékának csak kis része kap új életet

A becslések szerint Kenyában évente 500 ezer és 1,3 millió tonna műanyaghulladék keletkezik. Ennek kevesebb mint 15 százalékát hasznosítják újra, a fennmaradó mennyiség gyakran a természetben, a folyókban, az óceánban vagy ellenőrizetlen hulladéklerakókban végzi.

Erre a problémára kerestek gyakorlati megoldást a Lamu-sziget lakói, környezetvédők és helyi hajóépítők, akik úgy döntöttek, hogy a hulladékot értékes alapanyaggá alakítják.

Hirdetés

Egy ötletből nemzetközi példamutatás lett

A projekt 2016-ban indult Ben Morison kezdeményezésére. Az elképzelés egyszerű volt: a kenyai partokról összegyűjtött műanyagból építsenek egy hagyományos szuahéli hajót.

Az ötlethez csatlakozott Ali Skanda hajóépítő és Dipesh Pabari környezetvédelmi aktivista is. Közös céljuk nemcsak a műanyagszennyezés csökkentése volt, hanem a térség hagyományos hajóépítő mesterségének megőrzése is.



Fotó: Umber/Flipflopi

10 tonna műanyag és 30 ezer papucs került a hajóba

A Flipflopi megépítéséhez mintegy 10 tonna műanyaghulladékot dolgoztak fel. Az alapanyag jelentős részét a tengerpartokon összegyűjtött szemét adta, köztük közel 30 ezer eldobott papucs.

A hajótestet és számos szerkezeti elemet helyben újrahasznosított műanyagból készítették, míg a strandokon talált papucsokat is beépítették a szerkezetbe. A projekt ezzel azt szerette volna megmutatni, hogy még a legértéktelenebbnek hitt hulladék is új funkciót kaphat.

Hirdetés

500 kilométeres út a környezetvédelemért

A hajó 2019 januárjában futott ki először. A kilenc méter hosszú vízi jármű Lamu kikötőjéből indult, majd csaknem 500 kilométert tett meg egészen Zanzibárig, Tanzániába.

Az út során a Flipflopi jóval több volt egyszerű hajónál. A projekt résztvevői minden állomáson találkoztak diákokkal, halászokkal, helyi vezetőkkel és közösségekkel, hogy felhívják a figyelmet az egyszer használatos műanyagok okozta környezeti károkra, valamint az újrahasznosítás jelentőségére.

Egy hajóból teljes körforgásos program nőtte ki magát

Az évek során a kezdeményezés sokkal nagyobbá vált, mint eredetileg tervezték.

Lamu városában ma már működik egy műanyaggyűjtő és újrahasznosító központ, ahol a visszanyert alapanyagokból fenntartható termékek készülnek. A feldolgozott műanyagból bútorokat, hajóalkatrészeket és a szuahéli kulturális örökség által inspirált kézműves tárgyakat állítanak elő.

A szervezet időközben további hajókat is épített ugyanazzal a szemlélettel, miközben folyamatosan fejleszti az újrahasznosított műanyag felhasználási lehetőségeit.

Oktatással is a fenntarthatóságért dolgoznak

A projekt részeként egy képzési központ is létrejött, ahol fiatalok és helyi szakemberek sajátíthatják el az újrahasznosítás és az újrafelhasználás technikáit, valamint a hagyományos hajó- és bútorépítés fortélyait.

A kezdeményezés célja egy olyan helyi gazdaság támogatása, amely a körforgásos szemléletre, az értékteremtésre és a környezet megóvására épül.

A Flipflopi története arra hívja fel a figyelmet, hogy a műanyagszennyezés problémáját nem lehet kizárólag szemétszedéssel megoldani. Az újrahasznosítási infrastruktúra fejlesztése, a környezeti nevelés és az innovatív megoldások egyaránt fontos szerepet játszanak abban, hogy a hulladékból ismét hasznos erőforrás válhasson.

Hirdetés
RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Csemegézz

    Ez is érdekelhet