Ha szívünk tele van szeretettel, reménnyel és bizalommal, akkor nem léteznek akadályok az életben.

Egy nap a földműves kimegy a búzamezőre. Látja, hogy a barázdában egy mag a föld tetején maradt. Ez a kevély mag elkezdett beszélgetni egy másikkal, amelyik mélyen a föld belsejében volt.
Látod testvér, te ott lent meg kell küzdj a hideggel, nem süt rád a nap sem.
Hidd el testvér, nekem itt sokkal könnyebb, mint neked odafent, és majd engem is fog érni a nap melege – mondta a földben levő mag.
Ekkor hirtelen egy varjú csapott le a napsütötte magra, és bekapta. Amelyik a földben volt a barázdában, azt nem vette észre, otthagyta. A mag jövőre szépen kicsírázott, élvezte a napsütést, kiteljesedett, és gyönyörű termést hozott.
Láthatjuk, hogy a második mag reménykedéssel teli élete beérett, és boldog jövőt eredményezett. Az első mag büszkélkedése pedig a vesztét okozta.
Az élet nehézségei ne ijesszenek meg minket, mert szenvedéseinkért cserébe előbb-utóbb megkapjuk méltó jutalmunkat, a boldogságot. Akinek a szíve tele van reménnyel, és bizakodással, az minden akadályt le tud győzni az életben.