Egy nő a Reddit-en mesélte el, miért adott túl a férje kutyáján a férfi háta mögött, és a felhasználók teljes mértékben egyetértettek vele, sőt, egyesek azt javasolták, hogy a házasságának is véget kellene vetnie.
A nő a bejegyzésében bevallotta, hogy már kezdetben attól tartott, minden felelősség rá hárul majd a kutya gondozását illetően, éppen ezért megkérte a férjét, hogy ne fogadjanak be a családjukba egy kutyát, különösen mivel két kisgyerekük van, akikkel már így is épp elég munka van.
A férfi azonban figyelmen kívül hagyta a felesége kérését, és egy nap egy kutyával állított haza. A nő attól félt, hogy egyedül kell majd gondoskodnia az állatról, mivel a férje 5 éves és 6 hónapos lányaik neveléséből sem vette ki a részét, és pontosan így is történt.
„Két közös lányunk van. Amikor a nagyobbik megszületett, soha nem cserélt le egyetlen pelenkát sem” – írta a nő a férjéről.
„Ha tudta, hogy néhány órán belül hazaérek, hagyta, hogy a lányunk a koszos pelenkában legyen, amíg haza nem értem, hogy tisztába tegyem. Ez egészen addig így ment, amíg a kislányunknak súlyos kiütései nem lettek, és akkor végül elkezdett segíteni. Az első naptól kezdve tudtam, hogy nekem kell majd gondoskodnom erről a kutyáról.”
Bár szerette a kutyát, komoly megterhelést jelentett a számára, hogy egyedül gondoskodjon róla két kisgyerek mellett, ráadásul az állat nem volt szobatiszta, így folyton takarítania kellett utána.
A nő azt is elárulta, hogy az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a kutya egy alkalommal morogni kezdett 5 éves lányára.
„A kutya még nem szobatiszta, ezért előfordulnak balesetek. Elkezdtem összeszedni utána, amikor megláttam, hogy odapiszkított, ami oda vezetett, hogy a férjem ezt az én feladatomnak tekintette, és egyszerűen ült a szobában, a padlón a kutyaürülékkel, és úgy tett, mintha nem vette volna észre, amíg be nem mentem. Hazajöttem a munkából, és gondoskodnom kellett két gyerekről, a férjemről, és most már egy kutyáról is. Nagyon hamar elegem lett ebből a rutinból, és egy újabb élőlény, amiről nekem kellett gondoskodnom, jelentette a töréspontot.”
Az édesanya azt is elmesélte, hogy a lánya egy alkalommal belelépett a kutyaürülékbe, mielőtt feltakaríthatta volna azt, és szétkente azt a világos színű kanapén.
„Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor egy nap épp az étkezőben hajtogattam a mosott ruhát, és hirtelen rossz érzés fogott el. Besétáltam a nappaliba, és láttam, hogy a kutya vicsorít és morog a lányomra” – írta a nő.
A nő azt mondja, a kutya talált valamilyen ételmaradékot a szemetesben, a lánya pedig túl közel merészkedett hozzá, miközben azt rágcsálta. A férje mindeközben ugyanabban a szobában ült és tévét nézett, tudomást sem véve a történtekről.
„Már nagyon sokszor elmagyaráztam a lányomnak, hogy egy állatban nem lehet ennyire megbízni. Még csak öt éves, úgyhogy nem hibáztatom őt, de ez volt az egyik legnagyobb félelmem az állattartással kapcsolatban. A férjem folyton azt hajtogatta, hogy nem történt semmi, úgyhogy ne boruljak ki, és hogy Peeper aranyos kutyus. De akkor már tudtam, hogy a kutyának mennie kell. Nem azért, mert ő tett volna valamit, hanem mert a háztartásunk nem tudta őt kezelni” – írta a nő.
A házaspár több alkalommal is vitatkozott már a kutya miatt, és a férfi azzal érvelt, hogy a lányok nagyon megszerették az állatot, és soha nem bocsátanák meg, ha túladnának rajta.
Egy nap, amikor a férje munkában volt, a nő szólt a nagyobbik lányának, hogy búcsúzzon el a kutyától, mert az egyik barátnőjéhez fog költözni, aki jobb otthont tudna biztosítani a számára.
Az édesanya elmondta, hogy bár a lánya kezdetben sírva fakadt, hamarosan már lelkesen készült, hogy elmesélje a nagymamájának, milyen új otthont találtak Peepernek, és összességében nem viselte meg annyira a dolog. A férjét azonban már annál inkább.
„Amikor a férjem hazaért, teljesen kiborult. Sírt, ami nem gyakran fordul elő. Miután összevesztünk, elkezdett teljesen figyelmen kívül hagyni engem” – írta a nő.
„Néhány nappal később a lányom, aki még csak meg sem említette Peepert, mióta új otthont találtam neki, sírva jött oda hozzám, és azt mondta, hogy szívtelen és rideg vagyok. Soha életében nem hallottam még tőle a szívtelen szót. Tudom, hogy esélyt kellett volna adnom a férjemnek, hogy elbúcsúzhasson, de ha elmondtam volna neki, a kutya még most is a házunkban lenne” – zárta a történetét a nő.
A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a nő helyesen cselekedett, de arra is felhívták a figyelmét, hogy ennél komolyabb problémák vannak a házasságával, és többen is azt tanácsolták, váljon el a férjétől.
