Valamikor fel sem merült a lehetőség, hogy rákos daganatok jelenjenek meg egy fiatal és egészséges szervezetben! Ez az általános szabály sajnos ma már nem állja meg a helyét, és egyre több egészségügyi szakember próbál választ találni a kérdésre, miért növekszik állandóan a vastagbélrákos esetek száma a fiatalok körében? Egy 39 éves, szintén vastagbélrákkal diagnosztizált, egyébként „fitt és egészséges” nő a saját tapasztalataival igyekszik hozzájárulni a rejtély megfejtéséhez.
A statisztikai adatok ijesztőek. Csak a brit Cancer Research nyilvántartása szerint az Egyesült Királyságban évente körülbelül 16 800 ember hal meg vastagbélrákban. A más néven kolorektális rák a második legpusztítóbb rákfajta a tüdőrák után, amely sajnos még mindig listavezető az Egyesült Királyságban.
A vastagbélrák a vastagbél és/vagy végbél daganatos megbetegedését jelenti, amely a szerv bármelyik részén felléphet. „Súlyossága attól függ, hogy a rák milyen nagyságú, elterjedt-e már, és milyen az általános egészségi állapot” – írja az NHS.
A brit Vastagbélrák Intézet (Bowel Cancer UK) jelentése szerint évente körülbelül 44 000 személynél fedezik fel a betegséget, és a betegek száma egyre növekszik a 20 és 50 év közötti felnőttek körében.
A 39 éves Danni Duncan, egy ausztrál fitneszedző, is megdöbbent, amikor megkapta a diagnózist. Az édesanya elárulta, kimerültségre, szédülésre és „nagyon erős puffadásra” panaszkodott, mielőtt kolonoszkópiára (vastagbéltükrözésre) jelentkezett volna. Bár kezdetben nem fordított komolyabb figyelmet a tüneteire, helyesen döntött, amikor vizsgálatot kért: az eredményekből kiderült, egy 2 centis rosszindulatú daganat volt a vastagbelében.
A vastagbélrák korai felismerése jelentősen növeli az esélyt a túlélésre. A második stádiumú vastagbélrák esetében – amelyet Danninél is megállapítottak – a betegek 85%-a a diagnózist követően legalább öt évvel vagy annál tovább él.
A fitneszedzőt azért is sokkolta a hír, mert „én vagyok a legegészségesebb ember, akit ismerek, többet teszek az egészségemért, mint bárki más, akit ismerek. Ez nem genetikai, nyilvánvalóan nem az életmód miatt van. Az elmúlt négy évben 80-90 százalékban teljes értékű ételeket ettem, otthon nem használunk mérgező termékeket, nem iszom sok alkoholt, minden nap tornázom és rostokban gazdag étrendet követek” – írta a közösségi oldalán az anyuka.
Hogy mégis mi okozhatta nála a betegséget, arra az orvosa szavaiból jött rá. „A vastagbélrák 15-20 év alatt fejlődik ki, az első rákos sejttől számítva. Nos, én 1985-ben születtem. Amikor hétfőn a sebésznél jártam, valami nagyon érdekeset mondott” – fogalmazott Danni.
A sebész orvosa szerint az olyan tényezők, mint „az ételekben található vegyi anyagok, a vörös húsban, a sült és grillezett ételekben, a szalonnában és a sonkában található rákkeltő anyagok” növelhetik a vastagbélrák kockázatát.
„Ezek környezeti tényezők, amelyeknek a 90-es években voltunk kitéve, és eddig nem tudtuk, hogy milyen hosszú távú hatásaik vannak” – következtetett az anyuka, aki nemrég esett át a műtéten, és most várja a fejleményeket.
Az NHS szerint a vastagbélrák tünetei közé tartozik: a székelési szokások változása, vérzés a végbélnyílásból, gyakori székelési inger (még akkor is, ha nemrég voltál vécén), hasi fájdalom, csomó a hasban, puffadás, indokolatlan fogyás, ok nélküli kimerültség, erős fáradtság.
Hogy pontosan mi okozza, arról egyelőre csak találgatások vannak, de abban egyetértenek a szakemberek, hogy az étrend, a testsúly és az életkor is növelheti a vastagbélrák kockázatát, állítja a Macmillan.
Amennyiben a tünetek valamelyikét érzed, javasolt felkeresned a háziorvosodat, aki további vizsgálatokat rendel el. Fontos utánajárnod, de nincs okod aggodalomra, ez még nem jelenti azt, hogy biztosan rák.
