Egy gyermektelen házaspár naplója! Mítoszok és valóság azokról, akiknek nincs gyerekük!
“Önző vagy, csak magadra gondolsz. Soha nem fog eljönni az az idő, amikor úgy érzed, hogy megértél a gyermekvállalásra. Idős korodban majd meg fogod bánni…” – ilyen és ehhez hasonló ítéleteket fogalmaznak meg gyakran teljesen ismeretlen emberek azokkal szemben, akiknek nincs gyermekük.
“Az idők során nagyon sok negatív ítéletet kaptunk az emberektől, de senki sem próbálta megkérdezni, vagy megérteni, hogy mi is tulajdonképpen az oka, hogy nem akarunk gyereket. Kaptunk vádakat, kérdéseket, ítéletet, de egy őszinte megértést, vagy együttérző tekintetet még soha.
Úgy gondoljuk, hogy ne csak azért akarjon az ember gyereket, hogy legyen, aki hozzon egy pohár vizet időskorában. Ha idősek és betegek leszünk, reméljük, hogy eleget dolgoztunk egész életünkben, hogy be tudjunk fizetni egy idősek otthonába, ahol gondunkat viselik.
Ha valaki igazából meg szeretné érteni, tudnia kell, hogy nem akarunk gyereket, mert nem szeretnénk, hogy egész életében meneküljön a társadalom által felállított problémák és elvárások elől. Zárjunk be egy szabadon szárnyaló lelket a testbe, amely azt kérdezi egész életében tőlünk majd, hogy mit tanulhat másoktól, mi az, ami jó a világban? A bolygó egyre szennyezettebb, az étel plasztikus, lassan minden gépesített, elvesznek az igazi emberi értékek, előírt társadalmi modelleket és szabályokat istenítünk.
Hogy mennyire hiszünk a világ alakulásában, azt csak mi tudjuk, de egy biztos, hogy nem akarjuk a szorongásainkkal a szabad gyermeki lelket megnyomorítani. Egyáltalán nem vagyunk önzők, mert minden pluszt igyekszünk megosztani azokkal, akiknek kevesebb jutott.
Nem vagyunk éretlenek. Miért ne lennénk érett felnőttek, csak azért, mert nem nevelünk 1-2 gyermeket? Elfogadjuk azt, amit az Univerzum adott, játszunk a lehetőségekkel, és ajándékként tekintünk az élet minden percére. Úgy gondoljuk az élet az örömről és a boldogságról kell szóljon.
Egész életünkben harcoltunk a kéretlen véleményekkel, mostanra sikerült elfogadnunk, hogy az életünknek oka és célja van, úgy döntöttünk, mostantól élvezzük az életet!”
