Mindannyian úgy indulunk neki a vakációnak, hogy rengeteg szép élménnyel térünk majd haza, főként ha egy zsák pénzt fizettünk be azért, hogy a maximumon éljük meg a szabadságunk értékes pillanatait. Ám az otthoni elképzeléseink nem mindig vágnak egybe azzal, amit a helyszínen találunk. Erről az a nő tudna sokat mesélni, akinek az álomutazását percek alatt tették földi pokollá.
A nő férjével együtt utazott a Dominikai Köztársaság-beli Punta Canára. A világ legszebb tengerpartja, egy igazi paradicsom várta őket. Minden a legnagyobb meghittségben telt mindaddig, míg egy esti mulatozás során a közönség fel nem kérte őket, hogy néhány próbatétel erejéig fáradjanak a színpadra. Velük egyidőben további három párt is kiválasztottak, azonban a hölgyek közül ő volt az egyedüli „nehéz kategória”.
Az egyik feladat az volt, hogy tánc közben a férfi emelje a magasba a párját. Ezt hallván, a nő belevörösödött a szégyenébe, és a férje is eléggé kellemetlenül érezte magát. Kedvesen mosolyogtak, megpróbálva poénként kezelni a helyzetet, de tudták, hogy semmi esélyük arra, hogy teljesítsék a kihívást. De a legmegalázóbb pillanat csak ezután következett! Négy fickó jött elő a színfalak mögül, hogy segítsenek a férjnek megbirkózni a felesége kilóival. Bár mindketten hevesen tiltakoztak a közbelépés ellen, a közönség biztatására a pasik felkapták a nőt, és szempillantás alatt a magasba emelték.
A szerencsétlen hölgy legszívesebben a föld alá menekült volna szégyenében! Durván megsértették a méltóságát. A verseny végén nekik ítélték a főnyereményt – sajnálatból vagy csak amiatt, hogy a közönség remekül szórakozott rajtuk, édesmindegy –, ez a gesztus tovább rontott a helyzeten. A párnak azonban fogalma sem volt, hogy erre megy ki a játék: szándékosan válogatják így össze a párokat, hogy hétről hétre legyen min szórakozni.
A lokál ízléstelen húzásának végül egy másik ott nyaraló nő adott hangot, nyílt levelet címezve a megszégyenített nőnek.
„Kedves vakációzó kövér nő, arról a bizonyos estéről a színpadon. Pont olyan vagy, mint mi, és mi is mind olyanok vagyunk, mint te.” – fogalmazta empatikus sorait Levana Slabodnick, terapeuta és szintén túlsúlyos, akárcsak az áldozat. A nő megdicsérte a sértett fél higgadtságát, aztán így folytatta: „El tudom képzelni, hogy azon az éjszakán a sebeidet nyalogattad, de reggelre magadhoz tértél, és úgy döntöttél, megéri inkább kihasználni a vakációd minden egyes pillanatát.”
Levana levele elindította azt a bizonyos folyamatot, melynek eredményeképpen többen is panaszt tettek a szervező cég ellen. Az illetékesek végül bocsánatot kértek a megszégyenített hölgyektől, és kifejezték sajnálatukat a történtek iránt. Továbbá arról is ígéretet tettek, hogy kivizsgálják az esetet, és remélhetőleg többé egyetlen nő méltóságát sem sértik meg.
