Mi tesz valakit pszichopatává? – Gyakran elgondolkodhatunk ezen a kérdésen a világban zajló szörnyűségek láttán. Most azonban egy kínai neurológusokból álló csapat meg is adta rá a választ: az European Journal of Neuroscience című folyóiratban publikált tanulmányból kiderült, az emberi agy genetikailag is hajlamos a pszichopata viselkedésre.
Az eddigi tanulmányokban a szakemberek azt vizsgálták, az agyunk miként kapcsolja össze a pszichopátiát – egy diagnosztizálható pszichológiai rendellenességet, a valós cselekedetekkel. Több mint 80 személyt vetettek alá a kísérletnek, akik bizonyos pszichopata vonásokról számoltak be, de hivatalosan nem diagnosztizálták őket pszichopatának.
A vizsgálatokból kiderült, azok, akik erősebb agressziós, impulzív és empátiahiányos tendenciákat mutattak, eltérő agyi szerkezeti kapcsolatokkal rendelkeztek, mint az enyhébb vonásokkal rendelkező egyének. Más szavakkal, az ezzel a tulajdonsággal rendelkező emberek agya másképp működik, egyes idegpályák túlfeszültek, míg mások gyengék, ami káros vagy zavaró viselkedéshez vezethet.
A kínai kutatócsoport ezen a ponton túllépve más szemszögből boncolgatta a „betegséget”. Nem azt vizsgálták, hogy az agy különböző területei hogyan (nem) kommunikálnak egymással, hanem azt, hogy ez miért történik így. A felmérés során, amelyben 82 személy vett részt, a strukturális összeköttetésekre – a különböző területeket összekötő idegrostokra, a rostkötegek integritására, valamint a gyengébb vagy vastagabb fehérállomány-pályákra – összpontosítottak.
Az alanyok pszichopátiás vonásait, akiket egyébként a lipcsei Mind-Body Database-ből választották ki, egy kérdőív-típusú teszt formájában dokumentálták. A résztvevőknek egy ötfokozatú skálán kellett értékelniük magukat, az „egyáltalán nem értek egyet” (1) és a „teljesen egyetértek” (5) között.
A magasabb pontszámok több pszichopata vonást jeleztek. Ezt követően pedig a viselkedésüket vizsgálták egy sor érzelmi és tettbeli megnyilvánulás formájában, különös tekintettel lévén az agresszív, szabályszegő és tolakodó viselkedésre, mint például a nem kívánt személyes kérdésekre adott reakciókra vagy a fizikai határok átlépésére. A magasabb pontszám itt is súlyosabb viselkedést jelentett.
A kísérlet következő fázisában a résztvevők MRI-adataiból a kutatók azt is kiderítették, az agyuk különböző területei fizikailag hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Az eredmények két kulcsfontosságú agyi kapcsolatot azonosítottak: az úgynevezett pozitív és negatív hálózatot.
„A pszichopátiás vonások elsősorban a frontális és a parietális régiók közötti fokozott strukturális összeköttetéssel voltak összefüggésben” – állítják a kutatók.
A pozitív hálózatban, amelyben az agyi kapcsolatok erősödtek a pszichopata vonások növekedésével, erősebb kapcsolatok létesültek az agy döntéshozatalt, érzelmeket és figyelmet irányító területein. Ide tartoznak az érzelmek és az impulzuskontroll közötti kapcsolatokat összekötő pályák is – amivel megmagyarázható a pszichopaták félelem- és empátiahiánya.
A negatív hálózatban, amelyben a kapcsolatok gyengültek a pszichopata vonások erősödésével, a kutatók gyenge kapcsolatokat találtak az önkontroll és a koncentráció szempontjából kritikus régiókban – ami szintén megmagyarázza, miért hajlamosak a pszichopaták arra, hogy túlságosan koncentráljanak az önző céljaikra, miközben figyelmen kívül hagyják a cselekedeteik hatását másokra.
A kutatók szokatlan kapcsolatokat találtak a nyelv és a szavak megértéséért felelős területek között is. Mivel a pszichopaták ügyesen manipulálnak, ez arra utalhat, hogy az idegpályáik inkább a stratégiai, kontrolláló kommunikációra vannak optimalizálva, mint a valódi beszélgetésekre.
A csapat erős kapcsolatot talált a jutalomkereső viselkedésért felelős agyi régiók és a döntéshozatalért felelős területek között is, ami megmagyarázhatja, miért törekszenek a pszichopaták gyakran az azonnali kielégülésre, nem törődve másokkal.
Dr. Jaleel Mohammed, brit pszichiáter is megerősítette: „A pszichopaták nem törődnek mások érzéseivel. Sőt, ha valaha is odamész egy pszichopata mellé, hogy elmondd neki, hogyan érzel egy helyzetben, a pszichopata nagyon egyértelművé teszi, hogy nem érdekli. Szó szerint millió dolgot csinálnának inkább, mint hogy meghallgassák, hogyan érzel egy helyzetben”.
