Előfordul, hogy elzsibbadt végtagokkal ébredünk, amit általában az idegek összenyomódása vagy az erek elzáródása okoz. Azonban nem árt, ha óvatosak vagyunk, mert ez akár komoly betegség tünete is lehet.
Az alábbiakban bemutatjuk azt az 5 komoly betegséget, amelyre szintén utalhat a kezek vagy lábak zsibbadása.
1. Osteochondrosis – a nyakcsigolyák kopása
Az idegek összenyomódása a nyakcsigolyák környékén a kezek zsibbadását, fejfájást vagy zavarodottságot idézhet elő.
2. Sclerosis multiplex
Ez a központi idegrendszer gyulladásos betegsége, melynek következtében károsodnak az idegsejtek. A csökkent kéz- vagy lábérzékenység és zsibbadás erre is utalhat.
3. Cukorbetegség és sarlósejtes anaemia
Mindkét betegség a végtagok vérkeringésének lelassulásához vezet, és az egyik tünet a kéz zsibbadása.
4. Vállízületi neuralgia
Veszélyes betegség, amely gyulladást okoz a vállban, ez pedig a kezek zsibbadásához vezethet.
5. Stroke
Ez valószínűleg a kezek zsibbadásának legveszélyesebb oka. Ha a lábad is zsibbad, állandó fejfájás kínoz, látászavarokat és beszédzavarokat észlelsz, azonnal menj orvoshoz.
A zsibbadás egyéb okai
A leggyakoribb okok az idegkárosodás és a kompresszió, amelyek sok esetben a rossz testtartás következményei. Ugyanakkor gerincmeszesedés tünete is lehet.
A zsibbadás tünetei
A végtagok zsibbadása a következő érzetekkel járhat:
- Égető érzés;
- Az érintett végtag érzékenységének elvesztése;
- Fájdalom könnyű érintésre;
- Bizsergés;
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Akkor kell orvoshoz fordulnod, ha a zsibbadás elsősorban az ujjakban vagy a lábujjakban jelentkezik, és ha a tünetek konkrét ok nélkül súlyosbodnak.
Mikor van szó orvosi vészhelyzetről?
A zsibbadás, beszédzavarok, zavart gondolkodás és az arc gyengesége vagy bénulása utalhat stroke-ra, ezért, ha ezeket tapasztalod, azonnal fordulj orvoshoz. Ha a zsibbadást súlyos fejfájás, eszméletvesztés, zavartság és légzési nehézség kíséri, szintén forduljon orvoshoz, mivel ez akár agydaganat jele is lehet.
Milyen vizsgálatokat írhat elő az orvos a zsibbadás okának megállapítására?
Ha a kórtörténet és a klinikai vizsgálat (reflexek, izomerő és szenzoros funkciók vizsgálata) nem mutat egyértelmű választ, az orvos további vizsgálatokat írhat elő. Ezek a következők lehetnek: vér- és vizeletvizsgálat (teljes vérkép, teljes elektrolit-vizsgálat, B12-vitamin szint mérése, pajzsmirigyhormon-tesztek stb.), MRI és számítógépes tomográfia.
A zsibbadás kezelése
A kezelés módja az okok függvényében változik. Spondilózis (csigolyameszesedés) és egyéb osteoartikuláris degeneratív folyamatok, porckorongsérv vagy carpalis alagút szindróma esetén az orvos fizioterápiát vagy műtéti beavatkozást javasolhat. Cukorbetegek esetében nagyon fontos a vércukorszint szabályozása, ellenkező esetben a bizsergés és zsibbadás súlyosbodhat, paresztézia (bőr-érzékelészavar) alakulhat ki, és a betegek megsérülhetnek, anélkül, hogy egyáltalán a tudatában lennének.
