A modern családok életében sok minden megváltozott az elmúlt évtizedekben, de egy dolog továbbra is pótolhatatlan maradt: a nagyszülők jelenléte. Miközben világszerte egyre több gyermek és kamasz küzd szorongással, reménytelenséggel vagy érzelmi túlterheltséggel, a pszichológusok szerint a nagyszülők szerepe soha nem volt ennyire meghatározó a mentális egészség megőrzésében – írja a Science Alert.
A szakemberek úgy látják, hogy a fiataloknak ma minden eddiginél nagyobb szükségük van stabil, támogató emberi kapcsolatokra, őszinte beszélgetésekre és arra az érzésre, hogy tartoznak valahová.
Az Egyesült Államokban végzett felmérések szerint a tinédzserek több mint 40 százaléka tartós szomorúságról vagy reménytelenségről számolt be az elmúlt időszakban. Ez a tendencia komoly aggodalmat váltott ki a mentális egészség szakértőiből.
Kenneth Barish, a Weill Cornell Medicine klinikai pszichológia professzora szerint a tágabb családi kapcsolatok visszaszorulása is hozzájárulhat ahhoz a válsághoz, amely egyre erősebben érinti a gyerekeket és serdülőket.
Szerinte a nagyszülők olyan érzelmi stabilitást adhatnak, amelyet a rohanó hétköznapokban sokszor nehéz máshonnan megkapni.
„Az elmúlt évtizedek során Amerika egyre inkább az „én”, nem pedig a „mi” társadalmává vált. Sok családban és közösségben az egyéni teljesítmények iránti aggodalom aláásta a jóság és a törődés értékeit gyermekeink életében” – fogalmazott Dr. Barish.
A szakember szerint ez a teljesítményközpontú szemlélet egyre nagyobb nyomást helyez a fiatalokra. A kutatások szerint a túlzott elvárások gyakran együtt járnak szorongással, depresszióval és akár szerhasználati problémákkal is.
A pszichológusok szerint a gyerekeknek nemcsak célokra, hanem valódi életértelemre is szükségük van.
Jane Piliavin kutatásai szerint azok a gyerekek és fiatalok, akik mások segítésében is részt vesznek, általában erősebb önbizalommal rendelkeznek, kevésbé hajlamosak a depresszióra, ritkábban hagyják félbe az iskolát, sőt még az immunrendszerük is erősebb lehet.
Ezért Dr. Barish szerint a családi önkéntesség, a közös beszélgetések az empátiáról, valamint mások érzéseinek megértése kulcsszerepet játszhatnak a gyerekek érzelmi fejlődésében.
A nagyszülők ebben különösen erős támaszt jelenthetnek.
A szakember úgy fogalmaz, hogy ők biztosítják az úgynevezett „érzelmi egészség molekuláit” – apró, mégis mélyen ható pillanatokat, amelyek figyelmet, biztonságot és elfogadást adnak.
Egy közös játék, egy séta, egy meghallgatott történet vagy akár egy egyszerű ölelés olyan érzelmi védőhálót építhet, amely hosszú távon is erősíti a gyermek lelki ellenálló képességét.
A pszichológus szerint a gyermeknevelés egyik legnagyobb hibája továbbra is a túlzott kritika. Bár a dicséret fontos, annak minősége sem mindegy.
A gyerekek számára ugyanis nem a tökéletesség visszaigazolása a legfontosabb, hanem az, hogy érezzék: feltétel nélkül szeretik és elfogadják őket. Ebben a nagyszülők sokszor olyan biztonságot tudnak adni, amelyre a mai, sokszor túlterhelt családi rendszerekben egyre nagyobb szükség van.
