Nemrégiben, a szénhidrátokat tartalmazó ételeket nagyívben kerülték, főként a fogyókúrákban és különböző diétákban. Azzal a magyarázattal, hogy cukorrá bomlanak le, ezáltal pedig hizlalnak. Hát, ez már a múlté! A kutatások ugyanis alátámasztották, nem kell rettegnünk a cukroktól.
Valójában, léteznek „jó” és „rossz” cukrok. De mi a különbség közöttük?
A diéta előnyei:
– helyreállítja az étkezési szokásokat,
– megelőzi a jojó effektust.
Hátránya:
– kerülni kell bizonyos élelem-kombinációkat, amelyek egyébként hasznosak lennének a szervezet számára.
Visszatérve a jó és a rossz cukrokra, itt lép érvénybe a cukorszint-index, amelyet az ételek szénhidráttartalma határoz meg. A jó szénhidrátok azok, amelyek könnyen lebomlanak és energiává alakulnak, anélkül hogy megterhelnék az anyagcserét.
Mint ismert, a szénhidrátok különböző elemekre oszlanak az emésztési folyamat során. Elsősorban cukor lesz belőlük, amely a legfontosabb energiaforrás és az agy tápláléka. A vérbe kerülve eljut azokhoz a szervekhez, amelyek „segítségre szorulnak”. A szénhidrátok minőségének függvényében, a cukrok bekerülhetnek gyorsan és hirtelen a vérbe, vagy fokozatosan és lassan. Természetesen a második kategória az ideális.
Ha a cukrok gyorsan felszívódnak, egyből megnő a vércukorszintünk, és az inzulint termelő sejtek teljes gőzzel beindulnak, hogy szembeszálljanak a nagy mennyiségű cukorral. Ez a folyamat lassítja a többi tápanyag felszívódását a szervezetbe, mi pedig éhesnek érezzük magunkat, alig néhány perccel, hogy „rossz” szénhidrátokat fogyasztottunk. És mi történik a fölöslegesen bevitt cukorral? Raktározódik…
Ennek értelmében, olyan szénhidrátok fogyasztása ajánlott, amelyek „lusták”, ezáltal lassan bomlanak fel és kerülnek be a szervezetbe. Ezek folyamatosan ellátnak bennünket energiával, hozzásegítnek a szervezet normális működéséhez, és nem raktározódnak, így nem is hizlalnak!
Ajánlottak a zöldségek és gyümölcsök, amelyek cukorszint-indexe kicsi, és amelyek nem tartalmaznak keményítőt, illetve azok, amelyekben közepes mértékben van cukor – leveszöldségek és telített gabonafélék. Kerüld a burgonyát, a lisztes dolgokat, a sört, kukoricát.
Mely élelmeknek nagy a cukorszint-indexe?
* a kukoricaszirupnak – 115
* a sörnek – 110
* a glükóz szirupnak – 100
* a glükóznak – 100
* a búza- és rizsszirupnak – 100
* a hasábburgonyának – 95
* a főtt zellernek és sárgarépának – 85
* a főtt rizsnek – 85
* a kukoricapehelynek és pattogtatott kukoricának – 85
* a krumplipürének – 80
* a tejberizsnek – 75
* a kekszeknek, péksüteményeknek, lisztből készült élelmeknek – 70
* a szénsavas üdítőknek – 70
* a kukoricalisztnek – 70
* a müzlinek – 65
* a méznek, fagylaltnak – 60
* a pizzának – 60
* a spagettinek, vörös rizsnek – 55
Közepes cukorszint-mutatóval rendelkező ételek
* a barna rizs, a hántolatlan rizs – 50
* natúr almalé, áfonyalé, ananász- és grépfrútlé, sárgarépalé, paradicsomlé – 50
* teljes kiőrlésű pirított kenyér, telített gabonafélék – 45
* aszalt szilva, aszalt füge – 40
* natúr mogyoróvaj – 40
* körte – 40
Alacsony cukorszint-indexe van a:
* aszalt almának és kajszinak – 35
* a friss narancsnak, baracknak, nektarinnak, gránátalmának, szilvának, birsnek, grépfrútnak, pomelónak, kajszinak – 35
* a napraforgómagnak – 35
* a joghurtnak – 35
* zöldbabnak, lencsének – 30
* padlizsánnak – 20
* (85%-ban kakaót tartalmazó) csokoládénak – 20
* brokkolinak, töknek, karfiolnak, csillipaprikának, uborkának, gyömbérnek, póréhagymának, olívának, reteknek ,salátának, káposztának, avokádónak, dióféléknek – 15
* petrezselyemnek, bazsalikomnak, oregánónak, fahéjnak – 5.
