Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába vagy kövesd legújabb Facebook oldalunkat!

Nemrégiben, a szénhidrátokat tartalmazó ételeket nagyívben kerülték, főként a fogyókúrákban és különböző diétákban. Azzal a magyarázattal, hogy cukorrá bomlanak le, ezáltal pedig hizlalnak. Hát, ez már a múlté! A kutatások ugyanis alátámasztották, nem kell rettegnünk a cukroktól.

Valójában, léteznek „jó” és „rossz” cukrok. De mi a különbség közöttük?

A diéta előnyei:

– helyreállítja az étkezési szokásokat,

– megelőzi a jojó effektust.

Hátránya:

– kerülni kell bizonyos élelem-kombinációkat, amelyek egyébként hasznosak lennének a szervezet számára.

Visszatérve a jó és a rossz cukrokra, itt lép érvénybe a cukorszint-index, amelyet az ételek szénhidráttartalma határoz meg. A jó szénhidrátok azok, amelyek könnyen lebomlanak és energiává alakulnak, anélkül hogy megterhelnék az anyagcserét.

Mint ismert, a szénhidrátok különböző elemekre oszlanak az emésztési folyamat során. Elsősorban cukor lesz belőlük, amely a legfontosabb energiaforrás és az agy tápláléka. A vérbe kerülve eljut azokhoz a szervekhez, amelyek „segítségre szorulnak”. A szénhidrátok minőségének függvényében, a cukrok bekerülhetnek gyorsan és hirtelen a vérbe, vagy fokozatosan és lassan. Természetesen a második kategória az ideális.

Ha a cukrok gyorsan felszívódnak, egyből megnő a vércukorszintünk, és az inzulint termelő sejtek teljes gőzzel beindulnak, hogy szembeszálljanak a nagy mennyiségű cukorral. Ez a folyamat lassítja a többi tápanyag felszívódását a szervezetbe, mi pedig éhesnek érezzük magunkat, alig néhány perccel, hogy „rossz” szénhidrátokat fogyasztottunk. És mi történik a fölöslegesen bevitt cukorral? Raktározódik…

Ennek értelmében, olyan szénhidrátok fogyasztása ajánlott, amelyek „lusták”, ezáltal lassan bomlanak fel és kerülnek be a szervezetbe. Ezek folyamatosan ellátnak bennünket energiával, hozzásegítnek a szervezet normális működéséhez, és nem raktározódnak, így nem is hizlalnak!

Ajánlottak a zöldségek és gyümölcsök, amelyek cukorszint-indexe kicsi, és amelyek nem tartalmaznak keményítőt, illetve azok, amelyekben közepes mértékben van cukor – leveszöldségek és telített gabonafélék. Kerüld a burgonyát, a lisztes dolgokat, a sört, kukoricát.

Mely élelmeknek nagy a cukorszint-indexe?

* a kukoricaszirupnak – 115

* a sörnek – 110

* a glükóz szirupnak – 100

* a glükóznak – 100

* a búza- és rizsszirupnak – 100

* a hasábburgonyának – 95

* a főtt zellernek és sárgarépának – 85

* a főtt rizsnek – 85

* a kukoricapehelynek és pattogtatott kukoricának – 85

* a krumplipürének – 80

* a tejberizsnek – 75

* a kekszeknek, péksüteményeknek, lisztből készült élelmeknek – 70

* a szénsavas üdítőknek – 70

* a kukoricalisztnek – 70

* a müzlinek – 65

* a méznek, fagylaltnak – 60

* a pizzának – 60

* a spagettinek, vörös rizsnek – 55

Közepes cukorszint-mutatóval rendelkező ételek

* a barna rizs, a hántolatlan rizs – 50

* natúr almalé, áfonyalé, ananász- és grépfrútlé, sárgarépalé, paradicsomlé – 50

* teljes kiőrlésű pirított kenyér, telített gabonafélék – 45

* aszalt szilva, aszalt füge – 40

* natúr mogyoróvaj – 40

* körte – 40

Alacsony cukorszint-indexe van a:

* aszalt almának és kajszinak – 35

* a friss narancsnak, baracknak, nektarinnak, gránátalmának, szilvának, birsnek, grépfrútnak, pomelónak, kajszinak – 35

* a napraforgómagnak – 35

* a joghurtnak – 35

* zöldbabnak, lencsének – 30

* padlizsánnak – 20

* (85%-ban kakaót tartalmazó) csokoládénak – 20

* brokkolinak, töknek, karfiolnak, csillipaprikának, uborkának, gyömbérnek, póréhagymának, olívának, reteknek ,salátának, káposztának, avokádónak, dióféléknek – 15

* petrezselyemnek, bazsalikomnak, oregánónak, fahéjnak – 5.

Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!