Egy szívsebész arra hívta fel a figyelmet, hogy négy fő étel- és italcsoport is összefüggésbe hozható a rövidebb élettartammal.
A genetikán és az életmódon sok minden múlik, és egy orvos most azt is elmagyarázta, mely ételek és italok lehetnek különösen károsak a hosszú élet szempontjából.
Dr. Jeremy London szív- és érsebész szerint több olyan élelmiszer- és italtípus is létezik, amely befolyásolhatja, hogyan működnek a sejtjeink – írja a LadBible.
Ultrafeldolgozott élelmiszerek
Dr. London szerint: „minél hosszabb a szavatossági ideje egy ételnek, annál jobban lerövidítheti az életünket”.
Bár sokan tisztában vannak azzal, hogy érdemes mérsékelni a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, szerinte az ultrafeldolgozott termékek különösen kedvezőtlenek lehetnek, mivel hatással vannak a cukoranyagcserére és a gyulladásos folyamatokra is.
A szakember így fogalmazott: „Az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan ipari gyártású, márkás élelmiszeripari termékek, amelyek összetevőit többnyire kizárólag ipari felhasználásra szánják.”
„Alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak teljes értékű tápanyagokat, és úgy tervezték őket, hogy a kényelmet, az ízletességet és a vállalati profitot maximalizálják.
Ezek olyan élelmiszerek, amelyeket a hosszabb szavatossági idő és a rendkívüli ízletesség érdekében állítanak elő.
Ezek a csomagolt élelmiszerek, a csomagolt rágcsálnivalók, a fagyasztott ételek, az adalékanyagokat tartalmazó proteinszeletek, a gyorséttermi ételek – olyan dolgok, amelyekkel nap, mint nap találkozunk, és amelyek a szupermarketek polcain sorakoznak.
Minden 10%-os növekedés az ultrafeldolgozott ételek fogyasztásában körülbelül 10%-kal magasabb halálozási kockázattal jár” – foglalta össze.
Cukros italok
Dr. London szerint a cukros italok a „legkárosabb dolgok közé tartoznak, amiket a szervezetünkbe juttathatunk”, mivel erősen összefüggnek a szívbetegségekkel és a 2-es típusú cukorbetegséggel.
Ide tartoznak a szénsavas üdítők, gyümölcsös italok, energiaitalok és az édesített teák is.
„Tudjuk, hogy egyenes összefüggés van a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és az összes okból bekövetkező halálozás növekedése között” — mondja Dr. London.
„A folyékony cukor más, mint a szilárd hozzáadott cukor. Sokkal gyorsabban felszívódik.
… Ez inzulinrezisztenciát és zsírfelhalmozódást okozhat a májban, mert a máj próbál megbirkózni ezzel a túlzott cukormennyiséggel.
A folyékony cukor egyik kulcsfontosságú sajátossága, hogy másként érzékelődik a szervezetben, mint a szilárd cukor, mivel megisszuk — ezért nem ad teltségérzetet” – magyarázta, hozzátéve, a cukros italok elhagyása lehet az egyik legnagyobb változás, amivel jelentősen javítani lehet az anyagcsere-egészséget.
A telített zsírok túlzott fogyasztása
Bár a telített zsírok nem minden esetben károsak, de nem szabad a napi kalóriabevitelünk több mint 10–12%-át kitenniük.
Ennél az értéknél magasabb értékek az LDL-koleszterinszint emelkedése miatt jelentősen növelhetik a halálozási kockázatot.
„Amikor telített zsírokról beszélünk, akkor zsíros vörös húsokra gondolunk, vajra, illetve nagy mennyiségű zsíros tejtermékekre” – magyarázza az orvos.
A telített zsírok túlzott fogyasztása főként az LDL és az APOB szint emelkedésén keresztül mutatkozik meg, amelyek közvetlen kockázati tényezők a szív- és érrendszeri betegségekben.
Ha túl sok telített zsírt fogyasztunk, a szervezet nehezebben tudja eltávolítani az LDL-koleszterint, ezért annak szintje megemelkedik.
Feldolgozott húsok
Nem újdonság, hogy a feldolgozott húsok többféle betegség kialakulásával is összefüggésbe hozhatók. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai alapján ezek az élelmiszerek az 1-es csoportba sorolt rákkeltő anyagok közé tartoznak, vagyis olyan tényezők, amelyek esetében tudományosan bizonyított a rákkeltő hatás. Emiatt az ajánlások szerint fogyasztásukat a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
Dr. Jeremy London szerint ez a kategória különösen hangsúlyos, mivel régóta a figyelem középpontjában áll. Ide tartoznak a felvágottak, virslik, a bacon és különféle kolbászok.
Az orvos így fogalmazott: „Minden 50 gramm napi fogyasztás körülbelül 15%-kal növeli a halálozási kockázatot. Ezeknek a húsoknak a többsége nitrátokat tartalmaz, amelyekről kiderült, hogy közvetlen rákkeltő anyagok, vagyis rákot okozó vegyületek. Fokozhatja a gyulladásokat. Megváltoztatja a lipidanyagcserét, és megzavarhatja a bélanyagcserét is. Emelkedik az LDL-koleszterinszint, fokozódik a szervezetben a gyulladás, és felgyorsul a plakkok képződése az artériákban. Alkalmi fogyasztásuk valószínűleg nem okoz gondot, de mindenképp érdemes erősen korlátozni, ha nem teljesen elhagyni őket.”
Dr. London azt is hangsúlyozta, hogy a négy fő élelmiszercsoport mellett az alkohol semmilyen mennyiségben nem biztonságos az általános hosszú élettartam szempontjából.
„Az alkohol valóban mérgező a test minden sejtjére” – mondta. „Megzavarja az alvást. Megzavarja az általános anyagcserét, és közvetlenül befolyásolhatja az élettartamot.”
„Ha valaki tudatos döntésből iszik, az az ő teste és az ő döntése, de ne azért tegye, mert bármilyen egészségügyi előnyt vár tőle” – tette hozzá.
