A nevetést legtöbben a jókedv természetes velejárójának tekintik, a kutatók szerint azonban ennél jóval fontosabb szerepet játszik az emberi fejlődésben. Egyre több szakértő véli úgy, hogy a nevetés nem csupán kellemes érzelmi reakció, hanem az agy működésének egyik fontos támogatója is, különösen gyermekkorban – írja a New York Post.
A korai fejlődés kutatói szerint az öröm, a játék és a nevetés olyan folyamatokat indít el, amelyek hozzájárulhatnak a kognitív képességek, az érzelmi intelligencia és a társas készségek fejlődéséhez.
Jacqueline Harding, a londoni Middlesex Egyetem korai oktatási szakértője szerint a gyermekek fejlődésében a játékos pillanatoknak sokkal nagyobb jelentőségük van, mint azt korábban gondolták.
„Amikor nevető gyerekeket látunk, az agy tanulási, kapcsolódási és fejlődési folyamatát figyeljük meg” – fogalmazott a szakember.
A kutatások szerint a nevetés során az agy különböző régiói egyszerre lépnek működésbe. Aktiválódnak többek között azok a területek, amelyek a mozgásért, a figyelemért, a tanulásért és az összetettebb gondolkodási folyamatokért felelősek.
A szakértők szerint ez a folyamat már egészen korán elkezdődik, még azelőtt, hogy a gyermek megtanulna beszélni.
A nevetés emellett támogatja a kreativitást, serkenti a munkamemóriát, és segítheti az új helyzetekhez való alkalmazkodást. Emiatt egyes kutatók egyfajta természetes „agytornának” vagy mentális edzésnek is nevezik.
A nevetés nemcsak az agyműködést befolyásolja, hanem a szervezet biológiai folyamataira is hatást gyakorol.
A szakemberek szerint ilyenkor csökkenhet a stresszhez kapcsolódó hormonok, például a kortizol és az adrenalin szintje. Ezzel párhuzamosan fokozódhat több olyan vegyület termelődése, amely a jó közérzethez kapcsolódik.
Ide tartozik a dopamin, a szerotonin és az endorfin is, amelyek hozzájárulhatnak a pozitív érzelmek kialakulásához.
A kutatások arra is rámutattak, hogy a nevetés növelheti az oxitocin szintjét. Ez a hormon fontos szerepet játszik a bizalom kialakulásában, valamint a szülők és gyermekeik közötti érzelmi kötődés megerősítésében.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a hosszú ideig fennálló stressz kedvezőtlenül befolyásolhatja a fejlődést.
Hatással lehet a tanulási folyamatokra, az immunrendszer működésére, valamint az érzelmek és az emlékezés szabályozásában részt vevő agyi rendszerekre is.
Jacqueline Harding szerint a gyermekek érzelmi állapota meghatározó szerepet játszik abban, hogyan értelmezik és dolgozzák fel a körülöttük zajló eseményeket.
„A gyermekek érzelmi állapota közvetlenül befolyásolja azt, hogyan lépnek kapcsolatba a körülöttük lévő világgal” – hangsúlyozta.
A szakemberek arra biztatják a szülőket, hogy teremtsenek minél több lehetőséget a szabad játékra és a közös, örömteli élményekre.
Az ilyen helyzetek segíthetnek a gyermekeknek abban, hogy könnyebben kezeljék érzelmeiket, nagyobb biztonságérzetet alakítsanak ki, és magabiztosabban kapcsolódjanak másokhoz.
A kutatók szerint a támogató környezet nemcsak a szociális készségek fejlődését segítheti elő, hanem a tanulási folyamatokat is hatékonyabbá teheti.
Jacqueline Harding úgy véli, hogy a humornak, a játéknak és az örömteli élményeknek az oktatásban is nagyobb szerepet kellene kapniuk, mivel a pozitív légkör megkönnyítheti az új ismeretek befogadását és hosszabb távú megőrzését.
