Sokan panaszkodtak arról az utóbbi napokban, hogy a szokásosnál korábban elfáradnak, és míg máskor sokkal tovább fennmaradtak éjszaka, most sokszor már 10 órakor ágyban vannak. De vajon miért van ez így most, amikor annyival kevesebb a tennivalónk?
A fáradtságnak egyaránt lehetnek fizikai és mentális okai. Például elfáradunk, ha leszaladunk 5 km-t, vagy néhány hétig fáradtnak érezhetjük magunkat egy betegség után. Ugyanakkor kutatások azt is kimutatták, hogy a fáradtságot pszichológiai állapotok, például stressz és szorongás is okozhatják.
A jelenlegi helyzetben mindehhez még a monotonitás is hozzájárulhat, amellett, hogy meg kell küzdenünk a koronavírus okozta járvány pszichológiai terhével, és ez kimeríthet bennünket. De mit tehetünk annak érdekében, hogy visszanyerjük az energiánkat?
Amikor nagyobb változások következnek be az életvitelünkben – például amikor elkezdjük az egyetemet, vagy új országba költözünk – szükségünk van egy átállási periódusra, ami alatt alkalmazkodni tudunk az új körülményekhez. Ez a mostani helyzetben sincs másként. Először is el kell szakadnunk a korábbi életvitelünktől, és új szokásokat kell kialakítanunk. Ezt körülbelül a negyedik-ötödik napon érhetjük el, ezután már fokozatosan hozzászokunk az új életmódhoz.
A kijárási tilalom első heteiben kedvetlenebbnek érezhetjük magunkat, és időnként a sírás környékezhet, de ez teljesen normális ebben a szakaszban. Ne aggódjunk túlságosan emiatt, a következő hetek a legtöbbek számára már könnyebbek lesznek. Ebben a helyzetben sokat segíthet az is, ha naplót vezetünk az érzéseinkről és gondolatainkról. Később újraolvashatjuk a korábbi bejegyzéseinket, és így nyomon követhetjük a folyamatot.
Körülbelül három hónap alatt tökéletesen alkalmazkodni tudunk az új életmódhoz. Van azonban egy időszak, a harmadik hét környékén, amikor hirtelen rátörhet az emberre a melankólia és a kilátástalanság. Azonban ha ezen a szakaszon sikerül átlendülnünk, ez az érzés többé már nem tér vissza.
Annak érdekében, hogy elkerüljük az apátiát, az is fontos, hogy rendszert vigyünk a mindennapjainkba. Ez a szervezettség lehetővé teszi, hogy bizonyos szinten irányítani tudjuk az életünket, és ne érezzük úgy, hogy puszta semmittevéssel telik az idő. Ezt a technikát gyakran alkalmazzák azok is, akiknek valamilyen extrém helyzetet kell túlélniük. Bár valószínűleg csábítóan hangzik az ágyban átlustálkodott délelőtt gondolata, jobban tesszük, ha egyértelmű struktúrát adunk a napunknak, és kellő időt fordítunk a társasági életünkre is, még akkor is, ha ezt most online kell megtennünk.
A fáradtság másik nem fizikai oka a szorongás. A világjárvány zavart és bizonytalanságot hozott az életünkbe, ezért természetes, hogy szorongunk. Ez az érzés alvászavarokat okozhat, amitől csak még fáradtabbak leszünk, és még inkább szorongunk.
A testmozgás segíthet, hogy kiszabaduljunk ebből az ördögi körből. Egy rövid séta, vagy torna fizikailag kimeríthet ugyan, de hosszú távon csökkentheti a kimerültség érzését, és segíthet, hogy jobban aludjunk.
Az előretervezés és a célok kitűzése most nem csak lehetséges, de szükséges is. A kitűzött cél lehet a karantén vége, de készüljünk fel arra, hogy szükség esetén képesek legyünk kitolni ezt a várva várt dátumot. Ha optimistán és várakozásokkal telve nézünk a jövőbe, csökkenthetjük a szorongást és a kimerültség érzését.
