Mindössze három-négy hétig tartó, állati eredetű termékeket erősen korlátozó étrend után több, az anyagcserével és az immunrendszer működésével kapcsolatos érték is megváltozott egy nagyszabású görög kutatás résztvevőinél.
A vizsgálatban 411 egészséges ember vett részt. A kutatók nem mesterségesen kialakított diétát írtak elő számukra, hanem egy évszázadok óta létező vallási hagyományt figyeltek meg: a görög ortodox böjtöt.
Az eredmények szerint az állati eredetű élelmiszerek rövid távú visszaszorítása kedvező irányba mozdíthat el több egészségügyi mutatót. A kutatók egy olyan változást is észleltek, amely további vizsgálatot igényel, ezért az eredmények nem értelmezhetők egyszerű bizonyítékként arra, hogy mindenkinek teljesen el kellene hagynia a húst és a tejtermékeket.
Különleges csoportot vizsgáltak a görög kutatók
A FastBio elnevezésű kutatásba 200 olyan embert vontak be, akik a görög ortodox egyház böjti szabályait követik. Évente összesen 180–200 napon keresztül nem vagy csak erősen korlátozottan fogyasztanak húst, halat, tejterméket és tojást.
A vallási gyakorlat több hosszabb böjti időszakból, valamint a rendszeresen megtartott szerdai és pénteki böjtnapokból áll. Ez lehetővé tette, hogy a szakemberek ugyanazokat az embereket mindenevő időszakban, majd egy többhetes korlátozás után is megvizsgálják.
Az eredményeket egy 211 fős kontrollcsoport adataival vetették össze. A kontrollcsoport tagjai folyamatosan vegyes étrendet követtek, és nem tartottak hasonló böjtöt.
A résztvevőket először ősszel, egy mindenevő időszakban vizsgálták meg, majd kora tavasszal, három-négy héttel a nagyböjt kezdete után megismételték a méréseket.
Csökkent az összkoleszterin és több májhoz kapcsolódó érték
A három-négy hetes korlátozás után csökkent a résztvevők összkoleszterin- és nem-HDL-koleszterin-szintje. Ez utóbbi gyűjtőfogalomként azokat a koleszterint szállító részecskéket foglalja magában, amelyek magasabb szintje összefügghet a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával.
Kedvező irányú változást figyeltek meg a karbamid, a kreatinin, az alanin-aminotranszferáz, vagyis az ALT, valamint a gamma-glutamil-transzferáz, azaz a GGT értékében is. Az ALT és a GGT olyan laboratóriumi mutatók, amelyeket gyakran a máj állapotának felmérésekor vizsgálnak.
A változások úgy következtek be, hogy a résztvevők teljes energiabevitele nem csökkent számottevően. Kevesebb fehérjét fogyasztottak, főként az állati fehérjeforrások visszaszorítása miatt.
A kutatás nem klasszikus fogyókúrás program volt, és nem arra kereste a választ, hogy hány kilogrammot lehet leadni a hús elhagyásával. A tudósok elsősorban a szervezet molekuláris, anyagcsere- és immunológiai válaszait figyelték.
A gyulladás egyik jelzőértéke is jelentősen visszaesett
A kutatók a normál tartományban lévő C-reaktív protein, röviden CRP szintjében 73 százalékos csökkenést mértek. A CRP egy gyulladással összefüggő laboratóriumi érték, amelynek magas szintje fertőzésre, gyulladásos folyamatra vagy más egészségügyi problémára utalhat.
Fontos részlet, hogy a résztvevők CRP-értékei a vizsgálat kezdetén is a normál tartományban voltak. Az eredmény ezért nem azt jelenti, hogy a növényi étrend betegséget gyógyított volna, hanem azt mutatja, hogy egészséges embereknél is mérhető immunológiai változások következtek be.
A vizsgálat során az immunrendszer bizonyos sejtjeinek aránya is módosult. Csökkent egyebek mellett a nem klasszikus monociták, a CD56-pozitív természetes ölősejtek és a memóriával rendelkező CD8-pozitív T-sejtek gyakorisága.
Az IL-10 nevű, gyulladásos folyamatokat szabályozó jelzőmolekula válasza közben erősödött. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a rövid távú étrendi változtatás befolyásolja az immunrendszer gyulladást szabályozó működését.
Nem minden változás volt egyértelműen kedvező
Az eredmények többsége olyan irányba mutatott, amelyet a kutatók kedvezőnek értékeltek. Egy laboratóriumi mutató, az alkalikus foszfatáz szintje viszont emelkedett.
Az alkalikus foszfatáz többek között a májhoz, az epeutakhoz és a csontanyagcseréhez kapcsolódik. A tanulmány szerzői szerint az emelkedés felvetheti a csontok átalakulására vagy a májműködésre gyakorolt kedvezőtlen hatás lehetőségét, de ebből az egy adatból nem lehet biztos következtetést levonni.
A kutatók hangsúlyozták, hogy további vizsgálatokra van szükség a pozitív és a lehetséges negatív következmények elkülönítéséhez.
A kutatás nem bizonyítja, hogy mindenkinek vegánná kellene válnia
A vizsgálat egyik legfontosabb korlátja, hogy nem véletlenszerűen osztották be az embereket különböző étrendekre. A böjtöt tartó résztvevők önként, vallási okokból és hosszú ideje követték ezt az étkezési mintát.
Szervezetük tehát rendszeresen váltott a mindenevő és az állati termékeket korlátozó időszakok között. Az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók ugyanúgy olyan emberekre, akik korábban soha nem étkeztek hasonló módon.
A görög ortodox böjt ráadásul nem minden részletében azonos a vegán étrenddel: bizonyos időszakokban kagylók és más tengeri gerinctelenek fogyasztása megengedett lehet. Pontosabb ezért állati termékeket erősen korlátozó vagy nagyrészt növényi étrendről beszélni.
A hús, a hal, a tojás és a tejtermékek elhagyásakor külön figyelmet igényel a megfelelő fehérje-, B12-vitamin-, vas-, kalcium-, jód- és omega-3-bevitel. Tartós étrendváltás előtt, különösen krónikus betegség, várandósság vagy rendszeresen szedett gyógyszerek mellett, érdemes orvossal vagy dietetikussal egyeztetni.
A tanulmány a Communications Medicine című tudományos folyóiratban jelent meg.
