A Semmelweis Egyetem szakértője a rágógumizás láthatatlan veszélyeire hívja fel a figyelmet. Egy friss kutatásból ugyanis kiderült, akár néhány percen belül jelentős mennyiségű mikroműanyagot juttatunk az emésztőrendszerünkbe, ha rendszeresen rágózunk. Bár az még nem bizonyított, hogy ez milyen mértékben jelent egészségügyi kockázatot, fontos a mértékletesség – figyelmeztet az egyetem táplálkozástudományi mesteroktatója.
A plasztik jelenléte a szervezetben egyébként is egy vészcsengő, amit érdemes tudatosan kezelni. Mivel napjainkban szinte minden élelmiszer és folyadék műanyag csomagolásban van, így elkerülhetetlen teljesen kiküszöbölni ezt a veszélyt. Azonban egy kis odafigyeléssel minimálisra csökkenthetjük a nem odavaló anyagok bekerülését a testünkbe. A rágógumi pedig az egyik olyan „nassolnivaló”, amit simán ki tudunk zárni az életünkből, főként ha utánanézünk, miből készül.
A kereskedelemben kapható legtöbb rágógumit ugyanis már rég nem természetes növényi gyantából készítik, hanem szintetikus polimerekből, vagyis mesterséges élelmiszeri műanyagból. Ettől marad a rágó órák múlva is rugalmas. Csakhogy a hatása ugyanaz, mintha neylonzacskót csócsálnánk: a rágás hatására a rágóban lévő műanyag apró részecskékre töredezik, a nyállal pedig azonnal bekerül az emésztőrendszerbe. És most jön az a rész, amit tudnia kell minden rágógumizónak: bár a mikroműanyagok nagy része távozik a szervezetből, egy bizonyos százalékuk felszívódhat és bekerülhet a vérkeringésbe – foglalta össze a Semmelweis Egyetem megállapításait a Blikk.
„Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a rágógumiból származó mikroműanyagok konkrét betegségeket okoznának. Ugyanakkor lehetséges, hogy a szervezetbe jutó részecskék hosszabb távon összefüggésbe hozhatók gyulladásos folyamatokkal, a bélmikrobiom, azaz a bélflóra változásaival vagy más biológiai hatásokkal” – magyarázta Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének mesteroktatója. A szakember azt is megjegyezte, ezen a területen külföldön is gőzerővel folyik a kutatás.
A legfrissebb tudományos felmérések kimutatták, hogy a zacskózott élelmiszerek és palackozott italok mellett a levegőben is jelen vannak a mikroműanyagok. Azonban mégis a rágógumiban rejlik a legtöbb mikroplasztik, erről pedig aligha tudnak azok, akik rendszeresen fogyasztják!
Pilling Róbert kiemelte, nem riogatni szeretné a rágórajongókat, csupán a mértékletességre és tudatosságra helyezné a hangsúlyt. A szakember arra is kitért, bár tény, hogy a rágóval egyszerűbb tisztán tartani a szájüreget, mégsem nélkülözhetetlen összetevője ez az életünknek. A fogaink higiéniáját a rendszeres fogmosással is fenntarthatjuk, ráadásul műanyagmentesen.
