Dean Ho 47 éves, a kutatócsoport által kifejlesztett mesterséges intelligencia mégis körülbelül 32 évesre becsülte a biológiai korát. A szingapúri professzor egy hosszú élettartamot vizsgáló kísérlet egyetlen alanyaként vállalta a napi 20 órás böjtöt, a másfél órás testmozgást, a szabályozott étrendet és szervezete folyamatos megfigyelését.
A Szingapúri Nemzeti Egyetem Yong Loo Lin Orvostudományi Karának kutatása azt vizsgálta, miként változik az ember fiziológiai állapota két hagyományos egészségügyi ellenőrzés között. A DELTA elnevezésű tanulmányt Dean Ho, az NUS Medicine Digitális Orvostudományi Intézetének, a WisDM-nek az igazgatója vezette – saját magán.
A kísérlet abból az elképzelésből indult ki, hogy minden embernek létezik egy saját biológiai alapszintje, amely a kor, a stressz, az alvás, a táplálkozás és a fizikai aktivitás hatására folyamatosan változik.
A kutatócsoport ezért több ponton átalakította Ho életmódját. A professzor naponta körülbelül 20 órán át böjtölt, 90 percet edzett, étrendjét pedig főként zöldségekre, magvakra és fehérjeforrásokra építette. Eközben valós időben követték szervezetének fiziológiai és anyagcsere-folyamatait.
Arra volt kíváncsi, mi történik két orvosi vizsgálat között
A kutatás nem egyetlen laboreredményből próbált következtetni Ho egészségi állapotára. A professzor és csapata azt akarta feltárni, mennyit változhat a szervezet az éves kontrollvizsgálatok között, amikor az ember egészségéről rendszerint kevés adat áll rendelkezésre.
Ho így fogalmazta meg a tanulmány célját:
„Azért kezdtük el ezt a tanulmányt, hogy jobban megértsük, mi történik két kontrollvizit között, amelyeket a legtöbb ember az egészségi állapotának mutatójaként tekint. Tudjuk, hogy az emberek különböznek egymástól, de az idő múlásával még önmagunktól is eltérünk. Mindenkinek megvan a saját DELTA-ja: egy egyedülálló, folyamatosan változó rendszer, amely tükrözi, hogy az egészség egy folyamat, nem pedig egy pillanat” – magyarázta a professzor.
A megfigyelések egyik központi eleme az anyagcsere-rugalmasság volt. Ez azt mutatja meg, milyen gyorsan képes a szervezet böjtölés közben a glükóz felhasználásáról fokozottabb zsírégetésre átállni.
A folyamat Ho esetében kezdetben több mint 24 órát vett igénybe. A kísérlet során ez az idő körülbelül 16,5 órára csökkent.
A mesterséges intelligencia 32 évesre becsülte a 47 éves professzort
A kutatók a begyűjtött fiziológiai és anyagcsere-adatok elemzésére egy saját mesterségesintelligencia-rendszert fejlesztettek ki. A modell Dean Ho biológiai életkorát körülbelül 32 évre becsülte, miközben a professzor valós életkora 47 év volt.
A két érték között közel 15 év különbség mutatkozott. A vizsgálat során a szívműködésében is jelentős pozitív változásokat figyeltek meg.
A biológiai kor meghatározása mellett a kutatócsoport azt is nyomon követte, miként reagál Ho szervezete a böjtre és az életmód más átalakításaira. A cél nem egyetlen statikus mérési eredmény rögzítése volt, hanem a fiziológiai alkalmazkodás folyamatos vizsgálata.
Közel három órával nőtt a napi alvás időtartama
Az egyik legszembetűnőbb változás Ho alvásában következett be. A kísérlet előtt rendszerint éjfél után feküdt le, és körülbelül öt órát aludt éjszakánként.
A program idején már este 21 órakor ágyba került, alvásának időtartama pedig megközelítette a nyolc órát. Nemcsak több időt töltött alvással: a mélyalvás aránya is emelkedett.
A kutatók a bélmikrobiomban szintén változásokat figyeltek meg. Az éhezés okozta stressz alatt vizsgált kardiometabolikus és gyulladásos biomarkerek – köztük az ApoB, az ApoA, az ApoB/ApoA arány, a homocisztein és a hs-CRP – jó ellenálló képességet mutattak.
Ho szerint a DELTA a hosszú élettartam kutatásának egy olyan irányát képviseli, amely a szervezet működését és alkalmazkodóképességét helyezi előtérbe.
„A DELTA egy irányváltást jelent a funkcionalitáson alapuló hosszú élettartam-kutatás felé, amely a fiziológiai ellenállóképességet méri, ahelyett, hogy statikus adatokra támaszkodna. Reméljük, hogy ez a tanulmány nemcsak hozzájárul az egészséges öregedés fogalmának újradefiniálásához, hanem kiemeli Szingapúr egyre fontosabb szerepét is a hosszú élettartamra irányuló személyre szabott kutatások jövőjének úttörőjeként” – tette hozzá Dean Ho.
