Furcsa megközelítés, de egy szakmájában elismert kardiológus szereti a szív egészségét a pénzügyi jóléthez mérni. Nyilván az anyagi stabilitás az, ami miatt a legtöbb áldozatot hozzuk az életünkben, amelyek együttes hatása éveket faraghatnak le a szívünk egészségéből. Azonban a szakember teljesen más szemszögből vizsgálja ezt a hasonlatot, és az alábbiakban ki is fejti – írja a Parade.
Dr. Mahesh Tekriwal, praktizáló orvos, a Hackensack Meridian Southern Ocean Medical Center kardiológiai vezetője így fogalmaz: „Gyakran mondom a pácienseimnek: ’ahogyan van [banki letéti vagy életbiztosítási] alapod, úgy kell, hogy legyen egy egészségügyi alapod is. Ahogyan a fiatalabb éveidben pénzt fektetsz be az anyagi stabilitásod érdekében a nyugdíjas éveidre, úgy a 30-as és 40-es éveidben az egészségedbe is be kellene fektetned ahhoz, hogy a szíved egészséges maradjon a 60-as, 70-es éveidben és azon is túl” – érvel a kardiológus.
Dr. Tekriwalnak azok számára is van jóhíre, akik már régen kifutottak ebből a 30-40-es intervallumból: életmódot váltani ugyanis sosem késő, és mindig kifizetődő. Bár tény, hogy leszokni valamiről, amit évekig csináltál, mindig nehéz feladat, de elsősorban magadért, a saját egészségedért cselekszel, ami önmagában elég motiváció kellene, hogy legyen egy teljesebb élet érdekében. És mivel mindig könnyebb az új dolgokat bevezetni, mint a régieket elhagyni, talán kezdheted ezzel az életmódváltásodat. Majd apránként válj meg a rossz szokásaidtól is, mint például:
1. A mozgáshiány, mint a szív elsőszámú ellensége
„A túl sok ülés az egyik legkárosabb szokás a szívre” – hangsúlyozza dr. Rigved V. Tadwalkar, a Providence Saint John’s Health Center szívrehabilitációs központjának orvosi igazgatója és kardiológus szakvizsgával rendelkező tanácsadó kardiológus. Kifejti: lehetsz rendszeres kocogó, mégis mozgásszegény életmódot folytathatsz. „Még azok is veszélyeztetettek lehetnek, akik sportolnak, ha a nap nagy részében ülőmunkát végeznek” – magyarázza dr. Tadwalkar.
Dr. Tekriwal hozzáteszi: „A mozgásszegény életmód súlygyarapodáshoz, rossz keringéshez, magas vérnyomáshoz és a szívbetegségek egyéb kockázati tényezőihez vezethet”. Emellett gyulladás és inzulinrezisztencia is kialakulhat a szervezetben, ami növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Ráadásul ha még emellett csipszet vagy egyéb sós, cukros nassolnivalót rágcsálsz, túl korán szembesülhetsz a szív-érrendszeri betegségekkel.
Mit tehetsz ellene? „A mozgásban lévő testek mozgásban maradnak. Sétálj, kerékpározz, járj úszni, fedezd fel a környező területeket” – javasolja dr. Bradley Serwer, intervenciós kardiológus és a VitalSolution, az Ingenovis Health vállalat vezető orvosigazgatója. Ezen kívül „állj fel és táncolj, végezz kerti munkát – csak mozogj” – ad további tanácsot dr. Tekriwal.
Amennyiben íróasztalhoz vagy szegezve a munkád miatt, „állj fel és nyújtózkodj óránként, tégy egy rövid sétát, vagy dolgozz közben egy álló íróasztal mellett. Még az olyan rövid aktivitás is segíthet, mint a telefonálás közbeni járkálás vagy néhány tornagyakorlat elvégzése. A cél az, hogy az ülőidő megszakadjon, és ne csak egy mozgástípusra támaszkodjunk” – hangsúlyozza dr. Tadwalkar.
Hogy megtörd ezt a szokást, kezdetben törekedj a napi 30 perc testmozgásra, heti 5 napon keresztül. „Még ha normális BMI-vel rendelkezünk, és nem vagyunk túlsúlyosak vagy elhízottak, a szívünknek akkor is jót fog tenni. Bármilyen típusú mérsékelt testmozgás megemeli a vér oxigénszintjét, és segíti a véráramlást. Emellett segít megerősíteni a szívizmot, és csökkentheti a stresszt” – fejti ki dr. Tekriwal.
A rendszeres testmozgás továbbá fokozza a szervezet anyagcseréjét, ami potenciálisan csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, ami egyébként kapcsolatba hozható a szívbetegségek és a stroke kialakulásával – mutat rá a szakember.
2. Dohányzás
„A dohányzás növeli a vérrögök kialakulásának és az artériákban felhalmozódó plakkok kialakulásának kockázatát, ami végső soron csökkenti a szívbe jutó véráramlást, és növeli a szívroham kockázatát. Emellett csökkenti a vér által szállítható oxigén mennyiségét is” – magyarázza dr. Tekriwal. Hozzáteszi, a nikotin megemelheti a szívritmust és a vérnyomást, keményebb munkára kényszerítve a ketyegőnket. Ha leszokunk róla, csak jót tehetünk a szívünkkel.
3. Rossz étkezési szokások
„A túl sok só az étrendben magas vérnyomáshoz vezethet, ami szintén megterheli a szívet. A túl sok egészségtelen zsiradék pedig magas koleszterinszinthez és plakkok felhalmozódásához vezethet az artériákban, így növelve a szívroham veszélyét. A gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, sovány húsok és egészséges zsírok kulcsfontosságúak, ahogy a mértékletes étkezés is” – tanácsolja dr. Tekriwal.
Hozzáteszi, a feldolgozott élelmiszereken alapuló étrend szükségtelen súlygyarapodáshoz vezet, ami nehezebbé teszi a szív munkáját. Ezért törekedjünk a minél természetesebb ételek fogyasztására (mint amilyen elvekre például a mediterrán diéta is épül).
4. Krónikus stressz
Lehetetlen kizárni a stresszt az életünkből, de dr. Tadwalkar arra figyelmeztet, hogy az állandó stressz károsíthatja a szívet: „Sokan nem tudják, hogy a hosszú távú stressz megemeli a vérnyomást és gyulladást vált ki, ami növeli a szívbetegségek kockázatát. Ami még rosszabb, gyakran vezet olyan egészségtelen szokásokhoz, mint a gyorséttermi ételek bekapkodása, az edzések kihagyása vagy az alkoholra való hagyatkozás a kikapcsolódás érdekében”. Próbáljuk meg levezetni a stresszt testmozgással, mély légzéssel és a friss levegőn való tartózkodással – javasolja a kardiológus.
5. A rutinvizsgálatok kihagyása
Dr. Tekriwal szerint a magas vérnyomás egy csendes gyilkos, amely észrevétlenül maradhat, különösen azoknál, akik nem járnak rendszeresen orvoshoz.
„Már azzal az apró cselekedettel, hogy az orvosunk megméri a vérnyomásunkat, ellenőrzi a koleszterinszintet és a vércukorszintet, és évről évre összehasonlítást végez, azonosíthatjuk a lehetséges problémákat, mielőtt azok egészségügyi válságot okoznának. Szakíts időt a rendszeres ellenőrzésekre, legalább évente egyszer. Azok, akiknek elfoglalt az életmódjuk és ’nincs idejük’, a születésnapjuk környékén is megtehetik. Ez a legjobb ajándék, amit adhatnak maguknak” – hangsúlyozza dr. Tekriwal.
6. Gondolkodásmód
A legnagyobb változás, amit megtehetsz magadért, a fejedben van – világít rá dr. Serwer. „Változtass az életszemléleteden. Ne összpontosíts tovább a divatos diétákra, a gyors fogyásra, a nagy intenzitású edzésekre vagy a legújabb tablettára, amely mindent megold. Változtass mentálisan, és koncentrálj a jövőre. Ha a távoli képre koncentrálsz, akkor a helyes döntéseket fogod meghozni a mindennapjaidban” – véli dr. Serwer.
Ha megtanulsz másképp tekintened az életedre, a jólétedre, azokra a dolgokra, amiket meg kell tenned önmagadért, „ezek a tevékenységek többé nem büntetéssé válnak, hanem olyan eszközökké, amelyekkel valódi változást és hosszú távú célokat érhetünk el” – hangsúlyozza dr. Serwer.
