A hirtelen fellépő mellkasi fájdalom, az EKG eltérései és a megemelkedett szívenzimszintek elsőként szívinfarktus gyanúját vethetik fel. Ugyanezek a jelek viszont egy másik, sokkal nehezebben elkülöníthető állapotnál, az úgynevezett törött szív szindrómánál is megjelenhetnek – írja a Science Daily.
Egy nemzetközi kutatócsoport most olyan diagnosztikai eszközt fejlesztett ki, amely vérvizsgálati eredmények és a beteg biológiai neme alapján segíthet már korábban különbséget tenni a két állapot között, még az invazív kardiológiai vizsgálatok előtt.
A törött szív szindróma orvosi neve Takotsubo-szindróma. Hirtelen alakulhat ki, elsősorban a menopauza után lévő nőket érinti, és kialakulását erős érzelmi vagy fizikai stressz is kiválthatja.
A Zürichi Egyetem által ismertetett adatok szerint a Takotsubo-szindróma az eredetileg szívinfarktusnak vélt esetek mintegy 2 százalékát adhatja. Az akut koronária szindrómával jelentkező nőknél ez az arány akár 10 százalék is lehet.
A Takotsubo-szindróma könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal
A diagnózis egyik legnagyobb nehézségét az okozza, hogy a két állapot a vizsgálatok korai szakaszában nagyon hasonló képet mutathat.
A Takotsubo-szindrómában szenvedő betegeknél is jelentkezhet erős mellkasi fájdalom, EKG-eltérés és megemelkedhetnek a szívizom károsodását jelző enzimek.
A klasszikus szívinfarktussal szemben viszont a Takotsubo-szindrómánál nincs koszorúér-elzáródás.
Mivel a tünetek kezdetben szinte megtévesztően hasonlóak lehetnek, sok beteg esetében szívkatéterezésre van szükség ahhoz, hogy az orvosok biztonsággal megállapítsák, mi áll a panaszok hátterében.
Vérvizsgálat és mesterséges intelligencia segítheti a diagnózist
A kutatók egy BioTAK nevű diagnosztikai rendszert dolgoztak ki.
A módszer a beteg biológiai nemét több, vérből kimutatható biomarker eredményével kombinálja. A kutatók mesterséges intelligencia segítségével keresték meg azt a biomarker-kombinációt, amely a legtöbb információt adhatja arról, hogy Takotsubo-szindrómáról vagy klasszikus szívinfarktusról van-e szó.
Az így kiválasztott mutatókból klinikai döntéstámogató pontszámot hoztak létre.
A rendszer egy csaknem 1800 betegből álló független validációs csoportban a résztvevők közel 90 százalékát megfelelően sorolta be még azelőtt, hogy szívkatéterezésre került volna sor.
A kutatók szerint az eredmények nemcsak a diagnózist segíthetik, hanem arra is rávilágíthatnak, milyen biológiai folyamatok különböztetik meg a Takotsubo-szindrómát a hagyományos szívinfarktustól.
Az agy, a stressz és a szív kapcsolata is szerepet kaphat
A BioTAK-pontszámban szereplő biomarkerek közül kettő különösen érdekes összefüggésre mutatott rá: az úgynevezett agy–szív tengely lehetséges szerepére.
Az egyik fehérje olyan neuropeptidek aktiválásában vesz részt, amelyek kapcsolatban állnak a szervezet stresszválaszával, a szorongással, az erek működésének szabályozásával és az autonóm idegrendszerrel.
Egy másik biomarker az érelmeszesedéses plakkok stabilitásával hozható kapcsolatba.
A két jelzőanyag együttes mintázata eltérhet attól, amit klasszikus szívinfarktus esetében lehet megfigyelni. Ez újabb támpontot adhat annak megértéséhez, miként hathat az intenzív stressz közvetlenül a szív működésére.
A BioTAK nem váltja ki a szívkatéterezést
A tanulmány szerzői külön hangsúlyozzák, hogy a BioTAK nem tekinthető a szívkatéterezés helyettesítőjének azokban az esetekben, amikor az orvos ezt a vizsgálatot szükségesnek tartja.
A módszer szerepe inkább abban lehet, hogy pontosabban segítse a betegek kivizsgálásának irányítását, és bizonyos esetekben csökkentse azoknak az invazív beavatkozásoknak a számát, amelyekről később kiderül, hogy nem voltak szükségesek.
A kutatók következő célja annak vizsgálata, hogyan működik a BioTAK-pontszám a mindennapi klinikai gyakorlatban, és mennyiben javíthatja a Takotsubo-szindrómával élő betegek diagnózisát és kezelését.
A vizsgálatban összesen több mint 3600 olyan beteg adatait elemezték, akiknél akut koronária szindrómát vagy Takotsubo-szindrómát állapítottak meg. A kutatáshoz svájci betegnyilvántartások, valamint a nemzetközi InterTAK-regiszter adatait is felhasználták.
Az eredményeket az European Heart Journal című tudományos folyóiratban publikálták.
