Évente több millió ember választja a nyári kánikulában a tengerpartot, azonban azt már kevesen tudják, milyen veszélyes lehet árkokat ásni a homokba. Ártatlannak tűnő szórakozás, de valójában sok ember halálát okozhatja.
2024 februárjában egy 7 éves kislány életét vesztette az Egyesült Államokban, miután egy körülbelül 1,5 méter mély gödör, amelyet testvérével együtt ásott, rázuhant, és élve eltemette. Bár a közelben sokan próbálták kiszabadítani, a helyi tűzoltók nem tudtak időben kiérkezni, hogy újraélesszék – írja a ScienceAlert.
A homokba ásott lyukak igencsak veszélyesek lehetnek, ugyanis, ha túl mélyek hamar összeomolnak, és pillanatok alatt betemthetik a gyerekeket. Tanulmányok szerint többen halnak meg fulladás következtében a homokba temetve, mint cápatámadások miatt.
A homok egy instabil anyag, 0,06 és 2 milliméter közötti átmérőjű részecskeméretekből tevődik össze. A strandokon a legelterjedtebb homoktípus a szilícium-dioxidból álló kvarchomok. A trópusi partokon azonban a strandokat kalcium-karbonátból álló korallhomok borítja.
A homok tömege attól függ, hogy milyen anyagokból áll. A tiszta kvarchomokos strandok, amelyeknek színe fehér, szárazon körülbelül 41 kg-t nyomnak köbméterenként. A legtöbb strand azonban sokféle ásványi anyag keverékét tartalmazza, amelyek barnás vagy barna színűek, és szárazon akár 59 kg-t is nyomnak köbméterenként.
A homok nedves állapotban stabilabb a víz és a homokszemcsék közötti felületi feszültség miatt, ami stabilan tarthatja a homokkupacot. Amint a homok megszárad, a halom összeomlik, mert a felületi feszültség megszűnik.
Beomló homoklyukak veszélye
Amikor a lyukat alkotó homok kiszárad, vagy valaki a lyuk széléhez közel áll, és további súlyt ad, a lyuk beomlik, és a nehéz homokszemek kitöltik a lyukon belüli összes szabad teret. Ezáltal a beszorult személy levegő nélkül maradhat.
A homok súlya és instabilitása miatt nagyon nehéz kimenteni egy embert egy beomlott homokbányából. Miközben a mentőcsapat eltávolítja a homokot, hogy kiszabadítsa az áldozatot, a lyuk továbbra is beomlik a súlya alatt, és a lyuk újra megtelik homokkal. Mindössze három-öt perc van arra, hogy megmentsenek egy homokbányában rekedt embert, mielőtt megfulladna.
A szakemberek, például a tűzoltók, deszkákat használnak a lyuk stabilizálására a mentés során. Így könnyebben elérhetik az áldozatot, és szerszámokkal távolíthatják el a homokot anélkül, hogy súly kerülne közvetlenül a lyuk szélére.
A szakértők azt javasolják, hogy soha ne ássunk mélyebb gödröt a helyszínen tartózkodó legalacsonyabb ember térdének magasságánál, ez legfeljebb 0,6 méter mély lehet a lyuk.
Ha meg akarunk menteni valakit a homok fogságából, összpontosítsunk arra, hogy szabaddá tegyük a száját, és távolítsuk el a homokot a mellkasáról. Próbáljuk lélegeztetni, miközben a többiek továbbra is ásnak körülötte.
Ha túl sok ember gyűl össze egy homoklyuk körül, az több kárt okozhat, mint hasznot. Csak két-három mentő dolgozzon az áldozat közvetlen környezetében, mások távolítsák el a homokot a tágabb területről, megkönnyítve ezzel a mentőcsapat munkáját.
Esettanulmányok és statisztikák
Az Egyesült Államokban 1997 és 2007 között az összeomló homoklyukak 31 halálos áldozatot követeltek, többségük, 87%-uk fiúgyerek volt. Ugyanebben az időszakban további 21 ember maradt életben, miután sikeresen kimenekítették, bár sokuknál szív- és tüdő újraélesztésre (CPR) volt szükség.
Az áldozatok életkora 3 és 21 év között volt. A lyukak átmérője általában 0,6 és 4,6 méter közötti, mélysége pedig 0,6 és 3,7 méter között volt. Az ásás, alagútépítés, ugrás és a lyukba zuhanás akaratlanul is kiváltotta a hirtelen beomlást, úgy, hogy az áldozatok nem is számítottak rá.
