Van, amikor az ember érzi, hogy valami nincs rendben. Összeszorul a gyomra, felgyorsul a pulzusa, megfeszül a válla, mégsem tudja megmondani, mi zajlik benne valójában. Félelem? Düh? Szorongás? Izgalom? Vagy valami egészen más?
Sokak számára ez nem ritka pillanat, hanem a mindennapok része. A Science Alert szerint emberek milliói élnek úgy, hogy folyamatosan érzik az érzelmek testi lenyomatait, mégsem tudják azokat felismerni vagy megnevezni.
Ezt a jelenséget alexitimiának nevezik.
A kifejezés az ókori görögből ered, jelentése szó szerint: „szavak nélküli érzelmek”. Bár elsőre úgy hangozhat, mintha az érintettek érzelemmentesek lennének, a valóság ennek éppen az ellenkezője.
Az alexitimiában élők éreznek – sokszor nagyon intenzíven –, de nehezen tudják beazonosítani, megérteni vagy szavakba önteni azt, ami bennük történik.
Ez jóval több, mint kommunikációs nehézség.
Az érzelmek kulcsszerepet töltenek be az életünkben: segítenek értelmezni a tapasztalatokat, eligazodni emberi kapcsolatokban, döntéseket hozni és feldolgozni a bennünket érő hatásokat. Ha ezek az érzelmi jelzések homályosak maradnak, az egész élet működésére hatással lehetnek.
Az alexitimia fogalmát az 1970-es években vezették be pszichoterapeuták. Olyan tünetegyüttest írtak le vele, amelyben az érzelmek felismerése és leírása nehézkes, a testi és lelki érzések összemosódnak, miközben az érintett hajlamos túlzottan a tényekre és a konkrétumokra koncentrálni.
A szakértők szerint a lakosság 5–10 százalékát is érintheti ez az állapot, de a valódi szám ennél jóval magasabb lehet.
Így mutatkozik meg az alexitimia
Az egyik legjellemzőbb tünet, hogy az érintett nehezen különíti el a testi reakciókat az érzelmektől.
A gyomorgörcs lehet puszta rosszullét. A heves szívverés egyszerű fizikai fáradtságnak tűnhet. Az illető érzékeli, hogy valami történik benne, de nem tudja összekötni azt egy konkrét érzelemmel.
Sokan inkább eseményekben gondolkodnak, mint érzésekben.
Pontosan el tudják mondani, mi történt, ki mit mondott, mi következik ezután – de amikor arról kellene beszélniük, mit éreznek közben, falba ütköznek.
Komoly hatással lehet az emberi kapcsolatokra
Az érzelmek jelentik az egyik legerősebb hidat két ember között.
Ha valaki nem tudja felismerni vagy kifejezni a saját érzéseit, az könnyen félreértésekhez vezethet.
A partnerek, családtagok vagy barátok ezt sokszor távolságtartásként, hidegségként vagy érdektelenségként értelmezik, még akkor is, ha az illető mély kötődést él meg.
A kutatások szerint az alexitimia összefügghet a párkapcsolati elégedetlenséggel, az érzelmi intimitás hiányával és a konfliktusok nehezebb feldolgozásával.
Előfordulhat, hogy valaki erős haragot érez, de nem tudja, miért. Vagy mély szeretetet él meg, de képtelen azt kimutatni.
A döntésekre is hatással lehet
Sokan nem is gondolnak rá, de az érzelmek kulcsszerepet játszanak a döntéshozatalban.
Segítenek érzékelni a veszélyt, megérezni a lehetőségeket, vagy éppen figyelmeztetnek arra, ha valami nincs rendben.
Az alexitimiával élők gyakran elveszítik ezt a belső iránytűt.
A kutatások szerint különösen azokban a helyzetekben lehet nehezebb számukra dönteni, ahol nincs egyértelmű jó vagy rossz választás.
Ha valaki nem tudja eldönteni, hogy amit érez, az félelem, megérzés vagy lelkesedés, könnyen bizonytalanná válhat.
Milyen állapotokkal járhat együtt?
Az alexitimia önmagában nem számít különálló mentális zavarnak, mégis gyakran megjelenik más állapotok mellett.
A legerősebb kapcsolatot az autizmussal figyelték meg. A becslések szerint az autista spektrumon élők körülbelül fele mutat alexitimia-jellemzőket is.
Emellett gyakoribb lehet poszttraumás stressz-zavar, rögeszmés-kényszeres zavar, skizofrénia, depresszió, szorongásos állapotok és premenstruális diszforikus zavar esetén is.
Bizonyos krónikus betegségeknél – köztük daganatos megbetegedéseknél – szintén gyakrabban fordulhat elő.
Lehet javítani rajta?
Bár az alexitimia komoly kihívás lehet, a szakértők szerint nem reménytelen.
Az érzelmek felismerése tanulható.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése, a tudatosságot erősítő gyakorlatok, a meditáció és a pszichoterápia mind segíthetnek abban, hogy az érintettek közelebb kerüljenek saját belső világukhoz.
A test gyakran előbb jelez, mint a tudat.
A gyomor szorítása, a vállak merevsége vagy a szapora szívverés sokszor fontos üzenetet hordoz. Az alexitimia egyik legnagyobb kihívása éppen az, hogy ezeket a jeleket valaki megtanulja végre olvasni.
