A házasságnak megvannak a maga buktatói, és mindkét fél részéről komoly elszántságot és munkát igényel. Sokan azonban csak a saját kárukon tanulják meg ezt a fontos leckét.
Egy amerikai pszichológus szerint ez a 2 legfontosabb tanulság, amit a párok a nehéz úton tanulnak meg a házasságról – írja a Forbes.
1. Senki sem születik jó partnernek
Az igazság az, hogy jó partnernek nem születik valaki, hanem azzá válik. Természetes, hogy vannak olyan készségek, amiket el kell sajátítanunk, ahogy az is, hogy mindannyian folyamatosan változunk és fejlődünk és ez különösen egy házasságban lehet fontos tényező, hiszen elvileg egy életre szóló kapcsolatról van szó.
Ahhoz, hogy valaki jó partner legyen, számos különböző készségre van szüksége – például egészséges kommunikációra, empátiára és érzelmi intelligenciára. Ezek nem velünk született tulajdonságok, hanem olyan dolgok, amiket a tapasztalatok révén fejlesztünk. A Personal Relationships 2017-es tanulmánya ezeket a készségeket gyűjtőnéven „romantikus kompetenciának” nevezi.
Az egészséges kommunikáció például sok párnak jelent nehézséget, és a kommunikációs készségek fejlesztése időt és erőfeszítést igényel mindkét fél részéről. Mindezeken túl a házasság megköveteli, hogy szembesüljünk önmagunk olyan részeivel, amelyekkel talán nem is vagyunk tisztában, ami szintén komoly kihívás lehet.
A kulcs tehát annak felismerése, hogy mindig lehet fejlődni, és az, hogy hajlandóak legyünk befektetni a szükséges munkát, hogy jobb partnerré váljunk.
2. Azt kapod, amit te magad is adsz
Egy kapcsolat tükrözi azt az erőfeszítést, amit a partnerek belefektetnek. Ez az erőfeszítés sokféleképpen megnyilvánulhat: abban, mennyire vagytok aktívan jelen, mennyi minőségi időt töltötök együtt, mennyire figyeltek oda egymásra, hogy oldjátok meg a felmerülő problémákat, és így tovább.
Ha mindkét fél kölcsönösen erőfeszítést tesz a kapcsolatért, akkor az jól működik, ha azonban az egyik fél érezhetően több erőfeszítést tesz, vagy esetleg mindkét félnek nehézségei vannak ezen a téren, az gyorsan problémákhoz vezethet.
A konfliktuskezelés és az intimitás talán a két legfontosabb terület, ahol tudatos és kölcsönös erőfeszítésre van szükség egy kapcsolatban. A konfliktusok kerülése hosszú távon csak nehezteléshez vezet, az intimitás elhanyagolása pedig a szenvedély elhalásához.
Ez a két fontos lecke lényegében kiegészíti egymást, hiszen ahhoz, hogy jobb partnerré váljunk, tudatos erőfeszítésre van szükség. De annak ellenére, hogy mindkét lecke alapvetően fontos egy jó házassághoz, a legtöbben csak akkor sajátítják el ezeket, amikor nehézségekkel szembesülnek a kapcsolatukban.
Ez valószínűleg részben annak köszönhető, hogy a legtöbben hajlamosak romantikus ideálok alapján gondolkodni a házasságról, úgy, ahogy azt a filmekben látjuk, és ez irreális elvárásokat kelt, így a párok felkészületlenül lépnek be egy kapcsolatba.
Ezenkívül az önismeret is fontos szempont, hiszen ha nem vagyunk tisztában a saját érzéseinkkel, gondolatainkkal, akkor nem építhetünk igazán erős kapcsolatokat. Ez az önfelfedezési folyamat fájdalmas lehet, de mindenképpen szükséges.
A házasság kemény munka, de ezt sokszor csak akkor fedezik fel a párok, amikor a mézeshetek elmúltával meg kell birkózniuk az első igazán komoly problémákkal, és szembesülnek a ténnyel, hogy nincsenek felkészülve erre.