Sokan úgy gondolják, hogy a forróság csak extrém, közel elviselhetetlen hőmérsékleten jelent valódi veszélyt. Egy friss kutatás szerint a szervezet már jóval korábban elérheti azt a pontot, ahol a hőterhelés komoly egészségügyi kockázatot jelent – írja a Futura Sciences.
Ausztrál kutatók most olyan eredményeket mutattak be, amelyek alapjaiban írhatják át azt, amit eddig a hőhullámok veszélyeiről gondoltunk. A University of Sydney kutatói egy speciálisan kialakított klímakamrában vizsgálták, meddig képes alkalmazkodni az emberi test a fokozódó hőséghez.
A kutatás során a szakemberek egy 4×5 méteres klímakamrát építettek, ahol a résztvevők hat órán át tartózkodtak. A hőmérsékletet fokozatosan emelték, miközben az orvosi csapat folyamatosan figyelte a test reakcióit. Mérték a szívverést, a légzést és az izzadást is.
A kamra 5 és 55 Celsius-fok közötti környezetet tudott szimulálni, így a kutatók részletesen láthatták, mikor kezd a szervezet veszélyes túlterhelésbe kerülni.
A kutatók nem a hagyományos levegőhőmérsékletet vették alapul, hanem az úgynevezett „nedves hőmérsékletet”. Ez a mutató egyszerre veszi figyelembe a levegő hőfokát és a bőr nedvességét, ezért sokkal pontosabban mutatja meg, mit él át valójában az emberi test.
Ez a mérőszám különösen fontos, mert a magas páratartalom jelentősen rontja a test hűtési képességét. A verejték ilyenkor kevésbé tud párologni, így a szervezet nehezebben adja le a hőt.
A tudományos világ eddig úgy tartotta, hogy a 35 fokos nedves hőmérséklet az a kritikus pont, amely fölött az emberi test már nem tudja szabályozni saját hőmérsékletét.
Az új kísérlet egészen más képet mutat. A kutatók szerint az egészséges, 18 és 40 év közötti fiatalok esetében a veszélyzóna már 26 és 34 fok között elkezdődhet. Ez azt jelenti, hogy a hőhullámok sokkal hamarabb válhatnak súlyossá, mint azt eddig feltételezték.
A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye az idősebb korosztályhoz kapcsolódik. A 65 év felettieknél a veszélyes küszöb már 21 fokos nedves hőmérsékletnél elkezdődhet. Ez azt mutatja, hogy az életkor jelentősen befolyásolja a hőség elviselésének képességét.
A felső határ minden korcsoportnál 34 fok körül marad.
A hőhullámok következményeit a világ már többször is megtapasztalta. A 2003-as európai hőhullám során mintegy 70 ezer ember vesztette életét. Indiában 2010-ben több mint 2 ezer halálos áldozatot követelt a forróság, amikor a hőmérséklet meghaladta a 47 fokot.
A klímakamrában jelenleg is zajlanak a vizsgálatok. A kutatók különböző korcsoportokat elemeznek, és azt is tesztelik, milyen módszerekkel lehet hatékonyabban csökkenteni a testhőmérsékletet.
Ebben szerepet kap a ruházat típusa, a ventilátorhasználat és más hűtési technikák is. A cél az, hogy pontosabban megértsék, miként lehet megvédeni az embereket a jövő egyre gyakoribb és egyre intenzívebb hőhullámaitól.
