Az Európai Bizottság figyelmeztetése egyre kézzelfoghatóbb valósággá teszi az energiaellátás körüli bizonytalanságot: miközben a globális piacok feszültsége nő, Brüsszel már most arra kéri a tagállamokat, hogy készüljenek fel egy elhúzódó üzemanyagválság lehetőségére.
Dan Jørgensen európai biztos március 30-án küldött levelében arra szólította fel az uniós energiaügyi minisztereket, hogy mérjék fel a jelenlegi piaci kapacitásokat, és dolgozzanak ki konkrét lépéseket az olaj- és gázkereslet csökkentésére. A javaslatok között kiemelt szerepet kap a közlekedés, különösen a nem létfontosságú autós és légi utazások visszafogása – írja az Euronews.
A háttérben egy súlyosbodó globális hiány áll: naponta mintegy 11 millió hordó kőolaj és több mint 300 millió köbméter cseppfolyósított földgáz (LNG) eshet ki a piacról. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a G7 energia- és pénzügyminiszterei is rendkívüli figyelemmel követik az iráni konfliktus hatásait, és készek „minden szükséges intézkedést” megtenni a stabilitás érdekében.
Bár konkrét lépések – például stratégiai tartalékok felszabadítása – egyelőre nem születtek, az Európai Bizottság már most koordinált fellépést sürget. Jørgensen hangsúlyozta: a közlekedés drágulása már érzékelhető, ezért kulcsfontosságú a gázolaj és a repülőgép-üzemanyag elérhetőségének biztosítása.
Az aggodalom különösen a finomított termékeknél erősödik. Európa továbbra is jelentős mértékben függ a Perzsa-öböl térségéből – főként Szaúd-Arábiából és Kuvaitból – érkező importtól. Az Alkagesta adatai szerint az EU-ban és az Egyesült Királyságban felhasznált gázolaj mintegy 20%-a ebből a régióból származik, miközben az alternatív beszállítók száma korlátozott, a finomítói kapacitás pedig nem elegendő.
A Bizottság ezért azt javasolja, hogy a tagállamok halasszák el az olajfinomítók karbantartását a termelés fenntartása érdekében, valamint fontolják meg a bioüzemanyagok nagyobb arányú alkalmazását.
A repülőgép-üzemanyag importja már csökkenést mutat: az S&P Global adatai szerint márciusban 1,064 millió tonnára esett vissza a februári 1,111 millió tonnáról. Egy légiközlekedési forrás figyelmeztetett: „Ha ez így folytatódik, nyáron mindannyian bajba kerülünk – a járatok törlése lesz az egyetlen megoldás.”
A hosszabb távú kockázatok között kiemelt helyen szerepel az Ormuz-szoros esetleges lezárása, amely a globális olajtermelés 25–30%-ának és az LNG-ellátás mintegy 20%-ának kulcsfontosságú útvonala. Egy ilyen forgatókönyv súlyos nyomást gyakorolna a nemzetközi piacokra.
Jørgensen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU jelenlegi energiaellátása „továbbra is ellenőrzés alatt áll”, de a tagállamoknak időben fel kell készülniük egy „potenciálisan hosszan tartó zavar” kezelésére.
A piaci feszültségek már az árakban is tükröződnek. A Brent nyersolaj hordónkénti ára 119 dollárra emelkedett a korábbi 70 dollár körüli szintről, és egyes elemzések szerint szélsőséges esetben akár a 200 dollárt is elérheti. A földgáz ára szintén közelíthet a 2022-es energiaválság idején tapasztalt csúcsokhoz.
Az Európai Unió jelenleg 90 napra elegendő vésztartalékkal rendelkezik, és a teljes európai készletek – az Egyesült Királyságot és Svájcot is beleértve – mintegy 100 millió tonnát tesznek ki. A rendszer stabilitását erősíti, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség márciusban több mint 400 millió hordó vésztartalék felszabadítását koordinálta, amelyhez az EU-tagállamok is hozzájárultak.
Mindeközben az uniós kormányokat arra is felszólították, hogy biztosítsák a megfelelő gázkészleteket a következő télre, miközben elkerülik a hirtelen áremelkedéseket és a piaci zavarokat.
