Hosszú éveken át elképzelhetetlennek tűnt, hogy bárki komolyan veszélyeztesse a Google keresőpiaci fölényét. A digitális világ egyik legstabilabbnak hitt hatalma most mégis olyan kihívással néz szembe, amely alapjaiban formálhatja át az internet használatát.
Több mint három év telt el מאז a generatív mesterséges intelligencia robbanásszerű megjelenése óta, és a változás tempója egyre gyorsul. Bár a Google még mindig a globális online keresések közel 90 százalékát birtokolja, egyre több adat mutat arra, hogy a felhasználói szokások átalakulóban vannak.
A legnagyobb nyomást most a mesterséges intelligenciára épülő platformok jelentik. Az olyan rendszerek, mint a OpenAI által fejlesztett ChatGPT, az Anthropic által működtetett Claude, vagy a Google Gemini, egyre több embert szoktatnak át arra, hogy keresőmező helyett beszélgetéssel találjanak választ.
A legnagyobb ugrást egyértelműen a ChatGPT produkálta. A platform nemrég átlépte az egymilliárd havi aktív felhasználót, miközben folyamatosan az élmezőnyben szerepel az Apple eszközein letölthető ingyenes alkalmazások között.
Közben a klasszikus keresők piacán is mozgolódás indult. A DuckDuckGo 40 százalékos heti telepítési növekedésről számolt be, míg a Microsoft által működtetett Bing először lépte át az egymilliárd felhasználót.
A CNBC szerint az elmúlt hónapban a Google keresési forgalma enyhe visszaesést mutatott, miközben a ChatGPT használata tovább emelkedett.
A helyzet különösen összetett, mert a felhasználók két irányba mozdulnak egyszerre. Egyik oldalon tömegek fordulnak a beszélgető mesterséges intelligencia felé, a másikon egyre többen tudatosan keresik az AI-mentes digitális élményt.
A Pew Research Center márciusi kutatása szerint az amerikaiak közel fele inkább aggodalommal figyeli a mesterséges intelligencia térnyerését, mint lelkesedéssel. Erre reagálva a DuckDuckGo olyan új funkciókat vezetett be, amelyekkel a felhasználók kizárhatják az AI által generált találatokat, és visszatérhetnek a hagyományos keresési élményhez.
A nyomás nemcsak a felhasználói fronton érezhető. A tehetségekért folyó verseny is egyre keményebb lett. Az elmúlt napokban két meghatározó AI-kutató is távozott a Google-tól.
Noam Shazeer, a Gemini egyik kulcsfigurája az OpenAI csapatához igazolt, míg John Jumper a Google DeepMind után az Anthropic mellett folytatja.
A befektetők gyorsan reagáltak: az Alphabet Inc. részvényei egyetlen nap alatt közel 5 százalékot veszítettek értékükből, ami az elmúlt egy év egyik legnagyobb napi visszaesése volt.
A Google számára a legnagyobb kérdés most az, hogyan tudja úgy felvenni a versenyt az új AI-platformokkal, hogy közben ne veszélyeztesse saját üzleti alapjait. A vállalat bevételeinek csaknem háromnegyede még mindig a keresési hirdetésekből származik.
Ezt a feszültséget jól mutatta az idei fejlesztői konferencia is, ahol Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója bemutatta az új „AI Mode” funkciót, amelyet közvetlenül a fő keresősávba építettek.
Ez az egyik legnagyobb változás a keresőmotor több mint 25 éves történetében.
Az új irány ugyanakkor komoly aggodalmat keltett a digitális kiadók világában. A SparkToro és a Similarweb adatai szerint a Google-keresések közel 68 százaléka ma már úgy zárul le, hogy a felhasználó nem kattint át külső weboldalra.
Az információ közvetlenül az AI által generált összefoglalókban jelenik meg, ami érzékelhető forgalomcsökkenést okoz a tartalomgyártóknak.
Roger Lynch, a Condé Nast vezérigazgatója szerint ez a visszaesés gyorsabb, mint amire az iparág számított.
Mindezek ellenére a Google továbbra is rendkívül erős maradt. Az Alphabet részvényeinek értéke az elmúlt egy évben megduplázódott, miközben a cég közel 200 milliárd dollárt fordít mesterséges intelligencia infrastruktúrára.
A vállalat vezetése szerint az AI-alapú funkciók növelik a felhasználói aktivitást, és a keresések volumene továbbra is rekordközeli szinten mozog. A számok még mindig a Google mellett szólnak, de a digitális világban ritkán marad örökké ugyanaz az erőviszony.
